Colonia Flavia Scupi

A ódeductiós coloniát Domitianus alapította a legio VII Claudia veteránjainak letelepítésével, a Lepenac torkolatánál, a Vardar északi partján, néhány kilomméterre nyugatra a mai Skopjétől.

A város eredeti neve colonia Flavia Felix Domitiana volt. A Domitiana a későbbiek folyamán eltűnt a város nevéből, a Felix jelzővel egyetemben.

A város élén IIvirek álltak. Lakói a Quirina tribusba tartoztak, illetőleg a Flavia, Ulpia és Aelia pseuodtribusokba.


Augustales:

MOS 11 – C(aius) Lib(. . . . .) Cr[es]cens
69 – 150Au[g(ustalis)]

MOS 7 – Marus Elliu[s M(arci) l(ibertus?)] Phoe[bus]
117 – 150Aug(ustalis)col(oniae)Scup(inorum)

MOS 8 – L(ucius) Iul(ius) Argaeus
150 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Scup(inorum)

MOS 20 – M(arcus) Ulpius Iulius
II.sz.Aug(ustalis) colon(iae) Sc[up(inorum)]

MOS 23 – C(aius) Val(erius) Maximus
III.sz.Aug(ustalis) col(oniae) Sup(inorum)

Scupi coloniájából jelenleg öt Augustalist ismerünk. A testület akár már az I. század második felében megalakulhatott a városban, de a II. század első felében már mindenképpen számolnunk kell a jelenlétükkel. A testület fennállása a II. század végén, a III. század elején még kimutatható, de hogy a században pontosan meddig, az nem állapítható meg az eddigi források alapján.
Az ismert scupibeli Augustalisok többsége a II. század folyamán viselte tisztségét. Két személy esetében (MOS 20; 23) sem a társadalmi helyzetük, sem származási helyük nem állapítható meg pontosan. Mivel mindenképpen számolnunk kell esetleges szabados származásukkal, gentiliciumuk nem ad útmutatást arról, hogy honnan származtak, így személyükre vonatkozóan kizárólag a cognomen nyújt információt, mindkettejük neve azonban gyakori a Duna – vidéken a szabadok körében.

A másik három személy esetében (MOS 7; 8; 11) a libertus származás bizonyosnak látszik, cognomeneik egyrészt görögös jellegűek (MOS 7; 8). másrészt pozitív jelentésük okán (MOS 11) főként a rabszolgák körében fordultak elő. Neveik többnyire Italiában elterjedtek, így vélhetően onnan is kerülhettek Moesiába. Foglakozásuk egy esetben sem állapítható meg, és arról sincs információnk, hogy egyéb tisztségeket is viseltek volna.
Az scupibeli Augustalisokat említő feliratok egytől- egyig sírfeliratok, amelyek azonban rendkívűl szűkszavúak. Csak annyit tudunk, hogy a város mindegyik Augustalisa rendelkezett a római polgárjoggal. És tisztségüket gyakorlatilag azonos sémát követve írták ki. Halálukkor még életkoruk is hasonló volt, 70 és 80 éves koruk között húnytak el (MOS 7; 8; 20). Az élethossziglan tartó testületi tagság miatt igen nehéz volt bekerülni a testületbe.

A társadalmi emelkedésről is nyomon követhető. Iulius Argaeus (MOS 8) feltehetően szabados volt és egykori rabnőjét vagy conlibertáját vette el, közös gyermekük, azonban mint már római polgár a legio IIII Flavia katonájaként szolgált. És nyilván cognomenét, az Ingenust is azért kapta szüleitől, mert ő már szabadon született.
Ulpius Iulius (MOS 20) esetében a libertus származás éppen annyira lehetséges, mint az, hogy szabadon született, bizonyos, hogy szabadszületésű nőt vett el. A rendelkezésünkre álló adatok még nem világították meg, hogy Scupiban hány főből állt a testület.


Seviri:

MOS 3 – L(ucius) Atilius Hilarus
130 – 160IIIIIIvir Aug(ustalis) col(oniae) Scup(inorum)

MOS 10 – T(itus) Ιul(ius) Servand(us)
130 – 160IIIIIIvir Aug(ustalis) col(oniae) Scup(inorum)

MOS 13 – C(aius) Publicius Tertius
150 utánIIIIIIvir Aug(ustalis)

MOS 15 – C(aius) Sentius Primus
II. századIIIIIIvir Augustalis

MOS 27 – []
I. sz. vége - II. sz. elejeIIIIII[vir] August(alis) col(oniae) Scup(inorum)

A sevir testület létezéséről csak a II. századból származó forrásokból van információnk. A testület I. századi létezésről még nincs, a III. századiról már nincs adatunk. A feliratok közül három nem keltezhető pontosan (MOS 3; 10; 27). Mindhármon együtt szerepel a DM és HSE formula, így talán e kettő hegemón használata közötti, átmeneti időszakban készülhettek.
A tartományban egyedülálló módon csak Scupiban található meg ez a testület. Tagjai társadalmi helyzetének megítélése elég bizonytalan. Egy esetben (MOS 27) a név hiánya miatt ez megállapíthatatlan. Két személy (MOS 13; 15) vélhetően szabadszületésű, a provinciába bevándorolt személy volt. Egyikük Dalmatiából (MOS 13), másikuk (MOS 15) Italiából kerülhetett a tartományba. Sentius Primusnak a felesége pedig szintén szabad nő volt.

Két másik sevir (MOS 3; 10) esetében pontosan nem állapítható meg jogi helyzetűk. Atilius Hilarus bár görögös nevet visel, nem feltétlenül volt libertus. Talán csak apjának köszönhetően, aki maga is görögös cognomen viselt és vélhetően tényleg libertus volt, nyerte el a Hilarus nevet. A másik személy esetében (MOS 10) a Servandus cognomen szintén bizonytalan értelmezésű.
Servandus fia is ugyanezt a cognoment viseli, azonban ő már szabadon született, így talán csupán egy szokatlannak tűnő, családi névadási hagyományról van szó, és Servandus szabadszületésű volt. Ezek alapján úgy tűnik, hogy Scupi sevireiről, és ez által Moesia Superiorról, ugyanaz mondható el, mint pannoniai társaikról. Egy másik társadalmi réteget képviseltek, mint az Augustalisok, a testület tagjainak többsége szabad születésű személy volt.

A rendelkezésünkre álló források alapján Scupiban sem állapítható meg, hogy mi volt a testület feladata. Mivel a testület hatfőből állt és a jelenleg ismert sevirek akár együtt is viselhették a tisztségüket még egy sevirt kellene ismernünk legalább a városból.