Colonia Ulpia Traiana Ratiaria

A deductios coloniát Traianus császár alapította 98 és 117 között a mai Arčarica folyócska torkolata közelében, a későbbi időkben, mint colonia Ratiaria jelenik meg.181 Lakói a Papiria tribusba és az Ulpia pseudotribusba tartóztak. A város élén IIvirek álltak.

MOS 1 – P(ublius) Aelius Aug(usti) lib(ertus) Aprio
117 – 150Aug(ustalis) col(oniae) Rat(iariae)

MOS 14 – Q(uintus) Sabinius Vitalis
ΙΙ. sz. első felepr(aefectus) Augustalium

MOS 6 – M(arcus) [C]occeius [V]alens
II. sz. második fele dec(urio) Au/[gu]s[t(alium?)] col(oniae) MOS 22 – Sex(tus) Val(erius) Hilarus
ΙΙ. sz.Aug(ustalis) col(oniae) Rat(iariae)

MOS 19 – M(arcus) Ulpius Epistratus
131 – 170Augustal(is) col(oniae) Rat(iariae) o(rnatus) o(rnamentis) d(ecurionalibus)

MOS 2 – L(ucius) Anatinius L(uci) l(ibertus) Phoebus
ΙΙ – ΙΙΙ. sz.Aug(ustals) col(oniae) Ulp(iae) Rat(iariae) ornatus ornamentis decurional(ibus)

MOS 9 – T(itus) Iulius Palethus
ΙΙ – ΙΙΙ. sz.ornat[o de]curona[libus] or[namentis]

MOS 17 – M(arcus) Sulpiciu[s] Zoticus
ΙΙ – ΙΙΙ. sz.Aug(ustalis) col(oniae) Rat(iariae)

MOS 18 – T(itus) Titius Herculanus
ΙΙΙ. sz.Aug(ustalis) col(oniae) Rat(iariae) o(rnatus) o(rnamentis) d(ecurionalibus)


Ratiaria coloniájában már a II. század első felében létrejött az Augustalis testület. Fennállása pedig a III. század elejéig még biztosan nyomon követhető. Azonban a források alapján pontosan nem határozható meg a testület létezésének végpontja. A kilenc ismert scupibeli Augustalis közül öten (MOS 1, 6, 14, 19, 22) II. század folyamán viselhették a tisztségüket. Három személy (MOS 2, 9, 17) esetében ez pontosan nem állapítható meg, egy negyedik (MOS 18) pedig a III. század folyamán lehetett Scupi Augustalisa. Mindegyik Augustalisról elmondható azonban, hogy rendelkezett a római polgárjoggal.
A testület tagjai többnyire libertusok voltak. Ketten (MOS 1, 2) ezt a feliratukon is feltüntették, a többiek (MOS 17, 19, 22) esetében a görögös hangzású cognomenből következtethetünk erre.

Két Augustalis (9, 14) feltehetően vámbérlettel foglalkozó családok libertusa vagy annak leszármazottja lehetett. Két személy (MOS 6, 18) pedig neve alapján szabadszületésű is lehetett. A város Augustalisai közül többen (MOS 2, 9, 18, 19) is elnyerték a decuriói jelvények viselési jogát. Egy személy pedig a coloniában mentességet nyert a közfeladatok és kötelezettségek teljesítése alól (immunitas operum publicorum).

Két kérdéses értelmezésű felirat ismert a városból, az egyiken (MOS 14) a már a korábban említett „pr Augustalium” rövidítés szerepel, amely talán praefectus Augustaliumként oldható fel és a testület vezetőjét jelentné a városban. A második felirat (MOS 6) kevésbé értelmezhető: a „dec Au[gu]s[t]” rövidítés szerepel rajta. Bár a hibás olvasat lehetősége is fent áll, az bizonyos, hogy a „dec” a decurióra oldható fel. Ez azonban felveti a problémát, hogy nem ismert olyan Augustalis, aki decurio lett volna, a két testületi tagság gyakorlatilag kizárja egymást, de az Augustalis testület elöljáróit sem nevezik decuriónak. Ráadásul Ratiariában ezek a praefectus címet viselhették.
Bár sehonnan sem ismert Augustalis, aki decurio lett volna, olyan több ismert, akinek a fia már bekerült a városi tanácsba. Ez a jelenség Ratiariában is megfigyelhető (MOS 1). Származásuk tekintetében kevés információval rendelkezünk, többen görögös hangzású nevet viselnek, ezek kevésbé árulkodnak származási helyükről. E nevek európa latin nyelvű részein csak Italiában és Dalmatiában fordulnak elő nagyobb számban (MOS 1, 2, 14, 17, 18), bár keleti származás lehetősége is fent áll. Az egyik személy (MOS 6) neve alapán helyi származású lehetett. A testületi taglétszám nem állapítható meg a források alapján.