Colonia Ulpia Traiana Dacica Augusta Sarmizegetusensium

A tartomány legelső városa, melyet Traianus alapított deductio keretében. A város tribusa a Papiria volt. A procuratorok székhelye és a tartománygyűlés központja is volt egyben. Élén IIvirek álltak.

DAC 2 - Ael(ius) Macrinus Epidianus qui et Epidius
III. sz.Au[g(ustalis)] col(oniae)

DAC 4 - [P(ublius) A]el(ius) Pr[omo]nas
161 – 250 A[ug(ustalis)] [co]lonia[e]

DAC 7 - Sex(tus) Annius Pa[non]nius(?)
II – III. sz.Aug(ustali) co[l(oniae)]

DAC 8 - L(ucius) Antistius Onesimus
II –III.sz.Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 9 – [[M(arcus) A]nt(onius?) [- - -]mnis
II – III. sz.[A]ug(ustalis) col(oniae)

DAC 14 - Q(uintus) At(t)ius Anthim(us)
II – III. sz.August(alis) col(oniae)

DAC 17 - Aurelius Priscianus
222 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Sarmiz(egetusae) metrop(olis)

DAC 18 - Q(uintus) Aurelius Saturninus
140 – 159Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 20 - [T(itus)] Aurelius Vitalis
222 – 271Aug(ustalis) col(oniae) metropolis

DAC 21 - D(ecimus) Baebatius (C)hrysantus
II –III. sz.Aug(ustalis) col(oniae) Zermicegetusae(!)

DAC 22 - C(aius) Bovius PAL(?) S[y]mphorus
II – III. sz.Aug(ustalis) col(oniae) Dac(icae) Sar(mizegetusae)

DAC 23 - C(aius) Caecil(ius) Felix
II – III. sz.Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 24 - L(ucius) Cassius Marcius
II – III. sz.Aug(ustali) col(oniae)

DAC 25 - Cass(ius) Maximus
222 – 271Aug(ustalis) col(oniae) Sarm(izegetusae) m(etropolis)

DAC 26 - Cl(audis) Anic[e]tus
222 – 235Aug(ustalis) c(oloniae) Sarmiz(egetusae) metrop(olis)

DAC 27 - Tib(erius) Cl(audius) Ianuarius
183 – 211Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 28 - M(arcus) Cornelius Primus
II – III. sz.Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 29 - M(arcus) Cornelius Stratonicus
193 – 211Aug(ustalis) col(oniae) Dac(icae) Sarmizeg(etusae)

DAC 31 – Ulp(ius) Dom(itius) Hermes
138 – 180Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 32 – Domitius Hermes
138 – 180Augustalis col(oniae)

DAC 33 - Domitius [H]ipponic(us)
138 -180Augustalis col(oniae)

DAC 35 - Domitius Onesimus
138 – 180Augustalis col(oniae)

DAC 36 - Domitius Regulus
138 – 180Augustalis col(oniae)

DAC 37 - C(aius) [D]omiti[us - - -]
II – III. sz.Au[gus]t[ali]s [col(oniae)]

DAC 39 - Flavius Fortunatus
III. sz.Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 40 - Fl(avius) Sotericus
211 – 217Aug(ustalis) col(oniae) Sarm(izegetusae)

DAC 47 - M(arcus) Iulius Victor
222 – 250Aug(ustali) col(oniae) Sarmiz(etegusae) metrop(olis)

DAC 48 - M(arcus) Lucilius Lucilianus
II – III. sz.Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 51 - M(arcus) Procilius Aphrodisius
222 – 250Aug(ustalis) col(oniae) metropol(is)

DAC 52 - [S]eptimius Asclepiades
193 – 250Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 53 - C(aius) Sped(ius) Vale[r]ianus
II – III. sz.Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 54 - M(arcus) Suronius Adrastus
II – III. sz.Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 56 - C(aius) Titius Agathopus
II. sz. első feleAug(ustalis) col(oniae) Sisciae et Sarm(izegetusae)

DAC 57 - C(aius) Togernius Ingenu(u)s
222 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Sarmiz(egetusae) metrop(olis)

DAC 60 - Val(erius) Threptus
138 – 180Augustalis col(oniae)

DAC 61 - C(aius) Venetius Privatus
222 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Sa[r]miz(egetusae) me[t]ropolis

DAC 62 - M(arcus) Veponius Maximinus
II –III. sz.Aug(ustalis) col(oniae) Sarmiz(egetusae)

DAC 63 - Q(uintus) Vib(ius) Amillu[s]
106 – 138Aug(ustalis) col(oniae) Dac(icae)

DAC 66 – [- - -] Marcio
II – III. sz.Aug(ustalis) col(oniae) Sarmiz(egetusae)

DAC 68 - [- - -]er
222 – 250Aug(ustalis) [co]l(oniae) Sarmiz(egetusae) m[e]tr[opo]lis

DAC 69 - [- - -]
183 – 235August[alis col(oniae) D]ac(icae) Sarm(izegetusae)

DAC 76 - [Se]x(tus) Attius [Se]cundus138
II – III. sz.[Aug(ustali?)], patron(o) [coll(egii)] fabr(um)

DAC 80 - Chrys[?eros]139
II – III. sz.[Aug(ustalis) col(oniae) Sa]rmiz(egetusae)

DAC 81 - [- - - Eu]ryma[- - -]140
II – III. sz.[Aug(ustalis)] col(oniae)

DAC 82 - [- - -Te]rentius141
II – III. sz.Aug(ustalis)


A bizonytalan értelmezésű és töredékes feliratokat is leszámítva, messze Sarmizegetusából ismerjük a legtöbb Augustalist a vizsgált tartományok városai közül. Gyakorlatilag csak maga a város egész Pannoniával vetekedik az ismert Augustalisok számának tekintetében. Bár igaz, hogy a tartomány legrégebbi és egyik legjelentősebb római városa volt, a feliratok összmennyisége mégsem háromszor-négyszer annyi, mint Aquincumé, tehát nem az általános felirat bőség az oka annak, hogy innen közel 40 Augustalist ismerünk, míg Aquincumból „csak” egy tucatot. Teljességgel nem bizonyítható, hogy már a város megalapításakor létrejött a városban az Augustalis testület, de a II. sz. első felében már nagy valószínűséggel létezett. Severus Alexander uralkodása (222 – 235) idején még biztosan létezett a testület, az általános megfigyelhető tendenciát követve a III. század második feléből már innen sem ismerünk Augustalisokat.

Az ismert sarmizegetusai Augustalisok mindannyian rendelkeztek a római polgárjoggal, ez valószínűleg azokra is igaz, akiknek a neve töredékesen vagy egyáltalán nem maradt ránk. Bizonyosan több libertus (DAC 18, 21, 23, 32, 33, 35, 36, 39, 52, 54, 56, 60) is volt a tagok között, de szabadszületésűek (DAC 57) is akadtak a soraikban. A görögös cognoment (DAC 9, 22, 24, 26, 40, 80, 81) viselőknél ugyancsak felvetődik a gyanú, hogy felszabadított rabszolgák voltak. A származási összetétel valamelyest tarkább képet mutat, de ez a nagyobb számú feliratnak tudható be.
Ismerünk a Birodalom keleti tartományaiból származó személyeket (DAC 9, 21, 24, 26, 40, 52, 56, 80, 81), ehhez a csoporthoz még több személy is tartózhat azok közül, akik esetében teljes biztossággal nem határozható meg, hogy Italia vagy Dalmatia területéről, vagy keletről származtak (DAC 14, 22, 35, 60).

Elég szép számmal vannak a tagok között dalmatiai felmenőkkel vagy származással rendelkezők (DAC 2, 4, 8, 23, 25, 27, 29, 31, 32, 39, 51, 54, 60, 76), bár esetükben gyakran Észak-Italia és Pannonia is szóba jöhet származási helyként. Bizonyosan kerültek Észak-Italiából is a colonia Augustalisai közé (DAC 61, 63). A még közelebbi Pannoniából kevesebb személy (DAC 17, 57, 82) kerülhetett át, de mindenképpen többségében vannak a Duna-vidéken elterjedt nevek (DAC 20, 28, 48, 62), mint az északi vagy nyugati régiókban népszerűek, ez alól egyedül Gallia Narbonensis képez kivételt, de mivel az itt is előforduló Augustalisok által viselt nevek másutt is felfedezhetőek, még nem kell feltétlenül dél-galliai származásra gyanakodnunk. Kisebb számban, de azért felfedezhetőek északről, Belgicából vagy Britanniából (DAC 36), vagy Africából (DAC 18, 33) a tartományba került személyek is. A helyi születésűekre (DAC 53) is van adat, bár ebből talán több is volt a tagok sorában, csak neveik elterjedetsége miatt nem lehet azonosítani őket.

Valószínűleg Sarmizegetusában sem volt szükség a nagykorúság betöltésére, legalábbis a legfiatalabb korában elhunyt Augustalis (DAC 22) csak 25 éves volt. A nagyszámú felirat ellenére sem ismerünk olyan személyeket, akik a testület elöljárói lettek volna. Kevesekről tudjuk, hogy más városokban is viseltek Augustalitas, az egyik személy (DAC 56) a pannoniai Sisciában, egy másik személy (DAC 26) pedig a tartománybéli Apulumban is a testület tagja volt, ők kereskedők lehettek. Két személy (DAC 27, 76) pedig a collegium fabrum patronusa volt, talán ennek hátterében foglalkozásuk is és nem csak vagyonuk állt. Egy személyről (DAC 40) tudjuk, hogy a daciai vasbányáknak egyik társbérlője volt.

A feliratok alapján ritka kiváltság volt az ornatus ornamentis decurionalibus a városban, mindössze ketten (DAC 31, 76) nyerték el az ismert személyek közül. És arról is csak egy esetben (DAC 20) van tudomásunk, hogy egy Augustalis gyermeke a városi tanács tagja lett.
A feliratok nagyszáma ellenére a császárkultuszhoz köthető feliratokban sem bővelkedünk. Az egyik személy (DAC 29) feliratán szereplő kifejezések (pro salute Domus Divinae ill. in honorem DDomus DiDivinae) is csak általánosan elterjedt formulák. Így az egyetlen bizonyosan a császárkultuszhoz köthető felirat csak az, amelyet Caracalla numenjének állítottak (DAC 40).
Bár az Augustalisok maguk is folytattak építkezéseket (DAC 4, 27, 40, 62), ilyen adományban maga a testület is részesült. Bár helyén valóbb lenne rendről beszélnünk, hiszen az egyik sarmizegetusai felirat (DAC 73) ordo Augustaliumot említ. A rend saját épülettel (aedes Augustalium) rendelkezett, amelynek építési felirata is ránk maradt. Az épület nem azonosítható teljes bizonyossággal, de lehetséges, hogy az egyik forum novumon feltárt épület volt az, így talán a forum hosszanti tengelyében, a tribunalia déli oldalán volt található az aedes Augustalium.

Az épületet Marcus Ulpius Niceta IIvir és flamen (DAC 72) kezdte el építetni, azonban az munkálatok teljes befejezése már fiára, Marcus Procilius Regulusra (DAC 72) maradt. Az aedes felhúzására vélhetően a collegium fabrum helyiségének (aedes fabrum) 183 – 185 között történt kialakításával egyidőben került sor. A későbbiek folyamán az egyik Augustalis (DAC 69) az aedest stukkókkal, falfestményekkel, lépcsővel, kisebb szobrokkal, függönyökkel, két bronz kandeláberrel látta el.
Piso úgy véli, hogy a két kandeláber csakis rituális célokra szolgálhatott, mindezekből arra következtet, hogy az aedes egy sacellum volt, ahol egy imagot közre fogva állhattak a kandeláberek. Ha az előkerült épület valóban az aedes Augustaliummal azonos, akkor egyszerű kultusz hely volt, nem egy Augustalis palota, ugyanis egy összesen 63 m2 területű épületről van szó.
Az épület Severus Alexander trónra lépése után már erősen javításra szorult, az aedes felújítását a testület egyik tagja (DAC 69) finanszírozta. Talán a tetőzet felújításához ekkor a városi tanács egyik tagja (DAC 73) is hozzájárult. A sarmizegetusai aedes Augustalium létezése nem féltétlenül vonja maga után, hogy a többi városban is számolnunk kellene ezekkel. Hiszen tudomásunk szerint ebben a traianusi városban is csak Commodus idején készült ilyen épület.