Municipium Aurelium Apulensium

A Maros partján fekvő római települést, amely a II. század elején csak egy Sarmizegetusa territoriumához tartozó vicus volt, Marcus Aurelius municipium rangra emelte. Az élén IIIvirek álltak.118 A városon is áthaladt a tartomány egyik „főútja”, mely Sarmizegetusával, illetőleg Napocával és Porolissummal kötötte össze a települést. A municipium 180-ig állt fent.

DAC 43 - C(aius) Iulius Dius
180 frater Augustalis munic(ipi) Aur(eli) Ap(u)li

DAC 44 - C(aius) Iulius Farnax
180 frater Augustalis munic(ipi) Aur(eli) Ap(u)li

DAC 45 - C(aius) Iulius Irenicus
180 frater Augustalis munic(ipi) Aur(eli) Ap(u)li

A municipium rangú Apulum fennállásának utolsó évéből imserünk csak Augustalisokat. A forrás három Augustalist (DAC 43, 44, 45) említ fratres Augustales néven. Cognomeneik alapján nem egy területről származtak: Dius thrák eredetű nevet visel, Farnax pedig iránit és Pontus vidékéről származhatott, Irenicus neve ellenben egyedül Italiában fordul elő többször, így vagy innen, vagy a birodalom keleti feléből származott. Ennek megfelelően a fratres szó itt nem arra utal, hogy vérségi szálak fűzték volna őket össze, inkább a collegae értelemmel bír jelen esetben.
Praenomeneik és gentiliciumaik azonossága felveti közösen viselt rabszolgaságuk lehetőségét, így a fratres a colliberti kifejezést is magába foglalná. Mindenesetre a felirat állításakor már mindhárman rendelkeztek a római polgárjoggal. A testület bizonyosan létezett a colonia rang elnyerésekor.



Colonia Aurelia Apulensium

A korábbi municipiumot Commodus vélhetően 180-ban colonia rangra emelte. Caracalla uralkodása idején Ulpianus (Dig. 50, 15, 1. 8. 9), mint ius Italicummal rendelkező várost említi. A város élén IIvirek álltak.119 Trebonianus Gallus (251-253) uralkodása alatt a város neve kiegészült a Chrysopolis taggal is.

DAC 1 - Ael(ius) Iulianus
180 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Apul(ensis)

DAC 3 - T(ítus) Ael(íus) Onesímus
180 – 251August(alis) col(oniae) Apule(n)se

DAC 10 - L(ucíus) Ant(oníus) Secun(dus?)
180 – 253Aug(ustalis) col(oniae) Ap(ulensis)

DAC 13 - G(aíus) Atíl(íus) Eutyches
180 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Apul(ensis)

DAC 19 - M(arcus) Aur(elíus) Tímon
209 – 211Aug(ustalis) col(oniae) Apul(ensis)

DAC 26 - T(ítus) Cl(audíus) Anícetus
222 – 235Aug(ustalis) coloniar(um)

DAC 41 - M(arcus) Gallíus Epítectus
180 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Apul(ensis)

DAC 46 - M(arcus) Iul(íus) Quírínus
196 – 197Aug(ustalis) col(oniae) Apul(ensis)

DAC 12 - Septím(íus) Ascl(epíus) Hermes
198 – 211ornamenta dec(urionalia) col(oniae) Apul(ensis) et Aug(ustalis) col(oniae eiusd(em)

DAC 55 – P(ublíus) Tenacíus Gemellínus
180 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Apul(ensis)

DAC 59 – C(aíus) Valeríus] [S]alv[í]us
180 – 250Aug(ustalis) col(oniae) Apul(ensis)

DAC 64 – [- - -] A[t]tícus
180 – 250Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 67 – [- - -] Tutor
180 – 250Aug(ustalis) col(oniae)

DAC 79 – Cl(audíus) Marcellus121 III. század első fele Au(gustalis?) DAC 71 – AL[.]C[- - -]
180 -250Aug(ustalis) c[ol(oniae) - - -]

DAC 11 – Apolloníus(?) ATPIIIAS122
193 – 235Augustal(is) col(oniae)

Apulum Commodus által alapított coloniájából legalább tizenhárom Augustalist ismerünk, ennél többet a vizsgált tartományok városai közül csak Sarmizegetusában találni. A testület már a municipium rangú városban is létezett, azonban miként máshol itt sem tudjuk, hogy szükség volt-e a testület újra alapítására.
A testület tagjai vélhetőn mindannyian rendelkeztek a római polgárjoggal. Ez csak négy esetben (DAC 11, 64, 67, 71) kérdéses, többnyire a feliratok töredkessége miatt, az ép vagy nagy biztonsággal kiegészíthető feliratok csak római polgárjoggal rendelkező Augustalisokat említenek, így nincs okunk kételkedni abban, hogy a fenti három személy (DAC 64, 67, 71) is rendelkezett ezzel.
A negyedik esetben (DAC 11) a felirat feloldása okoz problémát: nem dönthető el ugyanis, hogy a név két elemét említi a felirat vagy a második tag teljesen mást, nem a cognoment jelenti. Csak kevés esetben (DAC 12, 13, 55) jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy libertus volt az illető. Kevesen viselnek ugyanis jellegzetes rabszolga neveket. A görögös cognoment viselőkről (DAC 3, 12, 19, 26, 41,) feltehető még, hogy libertusok voltak. A többiek esetében nem jelenthető ki, hogy libertusok lettek vona, legalábbis neveik alapján nem.

A görögös cognoment viselők származási helyeként egyrészt a keleti tartományok (DAC 11, 12, 19, 26) jelölhetőek meg, másrészt Dalmatia és Italia (DAC 3, 41). Ugyancsak Dalmatiából származhatott két további személy (DAC 59,123 79124) is. Valószínűleg ketten (DAC 13, 49) kis-ázsiai származásúak lehettek, másik két személy (DAC 64, 67) Noricum szülötte lehetett. Bizonyosan helyi születésű (DAC 10) vagy a Duna-vidék valamelyik tartományából származó személy (DAC 1) is volt a testületi tagok között.
Csak kevés információnk van foglakozásukról, egyéb tisztségeikről. Egy személy (DAC 12) orvos volt, aki elnyerte a decuriói jelvények viselési jogát, egy másik (DAC 19) a collegium fabrum magistere volt, a harmadik (DAC 46) pedig a collegium Pontobithynorum patronusa. Az egyik Augustalis (DAC 26) talán kereskedő volt, így viselhette Sarmizegetusában is az Augustalitast.

A város Augustalisai több építkezés költségét is fedezték a városban, ezek kivétel nélkül szentélyek vagy templomok felújítását (DAC 26), vagy azok oszlopcsarnokkal (DAC 41), kapukkal (DAC 46), esetleg társalkodó helyiségekkel (DAC 13) való bővítését jelentették. A császárkultusszal egy felirat sem hozható közvetlen összefüggésbe, mindazon feliratok állítatását, melyet az uralkodó üdvéért emeltek, az illető Augustalis másik tisztségéhez kapcsolhatjuk, így Iulius Quirinus feliratát (DAC 46), aki a feliratán is megnevezi, hogy a collegium Pontobythinorumban elnyert patronatusért állítatta a feliratot Septimius Severusnak és Caracallának.
Aurelius Timon szintén a collegium fabrumban viselt magister címe miatt állított feliratot a három császárnak. Természtesen az is elképzelhető, hogy itt a két tisztségből fakadó kötelezettségeiknk egyszerre tettek eleget, azonban az is figyelemre méltó, hogy olyan felirat nem ismert, aminek állítatása csak az Augustalis cím birtoklásával indokolható.
A testület létezésének végpontja nem állapítható meg, de a III. század második feléből már nincsenek biztos adataink a testület fennállásáról. A testületi taglétszám ugyancsak nem állapítható meg a források alapján.



Municipium Septimium Apulensium

Az Apulumban állomásozó legio XIII Gemina canabaeját Septimius Severus municipium rangra emelte 197-ben. Ezt a területet nem lehetett a commodusi coloniához csatolni ugyanis a kettő között egy szentély körzet és egy temető húzodott. A város élén IIIIvirek álltak.

DAC 6 – P(ublius) Ael(ius) Syrus
197 – 250Aug(ustalis) m(unicipi) Sep(timi) Apul(ensis)

DAC 30 – [Dom(itius) E]ufras
197 – 250Au[g(ustalis) mun(icipi) S(eptimi) Apul(ensis)]

DAC 38 – T(itus) Fl(avius) Flavianus
197 – 250Aug(ustalis) m(unicipi) S(eptimi) Ap(ulensis)

A rövid életű septimiusi municipiumból három Augustalist ismerünk. Mindannyian rendelkeztek a római polgárjoggal. Egyikük (DAC 30) bizonyosan libertus volt, ez a többiek esetében nem dönthető el. Ketten (DAC 6, 30) keleti származásúak lehettek, egyikük (DAC 6) egész pontosan Syriából származhatott, ez utóbbi esetében felvethető rabszolgasága idején kapta származására utaló nevét. A harmadik személy (DAC 38) talán helyi születésű volt, ő a városban található collegium fabrumban a odecurio tisztet is betöltötte. A testület alakulásának pontos ideje éppúgy nem állapítható meg, mint a feloszlásé.



Colonia Nova Apulensium

A Septimius Severus által alapított municipium talán Traianus Decius (249-251) alatt elnyerte a colonia rangot. Ebből a városból egyetlen Augustalist sem ismerünk.