Római város Felső Pannoniában a mai Bécs helyén.

Celta eredetű neve ezen alakban előfordul a tabula Peutingerianán s Antoninus Itinerariumában háromszor.

A tabulán a Duna-parti út állomásai között szerepel, hasonlókép az Itinerariumban, de egyúttal a Scarbantia (Sopron) felől jövő állami út végpontja. A tabula szerint Carnuntumtól (Deutsch Altenburg) 28, az Itinerarium szerint 27. Scarbantiától pedig 34 római mérföldre feküdt. A valóságban azonban az utóbbi távolság Sopron és Bécs között legrövidebb vonalban is legalább 10 római mérfölddel kisebb.

Míg a római legiók nem nyomultak elő a Dunáig, Carnuntum Noricumhoz tartozott s még inkább természetesen Vindobona. Carnuntum jelentősége sokkal nagyobb volt, mint Vindobonáé, bár valószínüleg egy időben lett Vindobona is katonai táborhely.

A legrégibb feliratos emlék Vindobonából, a legio XV Apollinaris egyik katonájának síremléke, még az első század első feléből származik. De ezen legiónak legfeljebb csak egy része (vexillatio) tartózkodott rövid ideig Vindobonában. Elsőnek tulajdonképen a legio XIII gemina került Vindobonába, és pedig miután 69-ben még Pettauban (Petovio) találjuk, ezen időpont után.
Trajanus alatt aztán felváltotta a legio X gemina, a mely legalább a 4. század végéig el nem hagyta. Ptolemaeus is az Itinerarium is egyformán odajegyzik Vindobona nevéhez. A tábor a mai belváros helyén emelkedett, a hol rendszeres ásatásokat nem lehet ugyan végezni, de az esetleges leletekből eddig is elég pontosan meg tudták állapítani oldalait.

A CIL III 4575. 4576 szerint valamikor megfordult még Vindobonában az ala I Flavia Augusta Brittonum, végre a Notitia följegyzéséből (Occ. 34, 28) kitünik, hogy a classis Histrica Carnuntumból Vindobonába helyeztetett át.

Azon celta telep, mely a castrum mellett fenmaradt s tovább fejlődött, idővel városi jogot nyert. De több mint municipium nem lett, a minek a CIL III 4557 felirat nevezi.

Abból, hogy a tribus Quirinába tartozott, azt következtethetjük, hogy már Vespasianus vagy fia tette azzá, szerint azonban ezen jogi állását nem kaphatta Caracalla (211–218) előtt.
Hatóságai, minők a II vir iure dicundo, aedilis, quaestor, az egyetlen CIL III 4557 feliratból ismeretesek. Ugyanabban említve van a városi tanács tagja (decurio) s a praefectus collegii fabrum.