Római colonia Alsó Pannoniában.
A tabula Peutingeriana és Ravennas Mursa maior néven említi, hogy megkülönböztesse a tőle Nyugatra 10 római mérföldre fekvő Mursa minor vagy Mursella községtől.
Ptolemaeus a Dunától távolabb eső helyek között említi, ellenben az Itinerarium felvette úgy az aquincum–taurunumi (ó-buda–zimonyi) dunaparti útba, mint abba, mely Sirmiumból (Mitrovicz) kiindulva a Dráva jobb partja mentén Poetovióig (Pettau) vezetett. A tabulán csakis ez utóbbi utvonalban található.
Legalább is két út keresztezte egymást tehát Mursában s a dunaparti út annyiban tényleg érinthette, hogy nem végig kellett a Dunaparton haladnia. Már Antiana (Bán) is, mely az Itinerarium szerint Mursa előtt feküdt, távol esett a Dunától. Igy, ha Mursa fekvésére egyéb megbízható adataink nem is volnának, máshol nem kereshetnők, mint a mai Eszék helyén.
Mindenekelőtt azonban ide utal az Itinerarium azon adata, mely szerint Mursa Aquincumtól 169 római mérföldre feküdt, a mennyi körülbelül a valóságban is a távolság Ó Buda és Eszék között, s hogy az Itinerarium nem sokat tévedhetett. Aztán mindennél meggyőzőbben beszélnek az Eszéken található terjedelmes római maradványok, köztük feliratos kőemlékek, melyeken ott olvasható a Mursa név is.
Az épületek legsűrűbben az Alsó és Ujváros helyén találhatók, Nyugatra majdnem a várig, Keletre pedig a villákkal együtt Dráva Szarvas helység elejéig terjedve, míg a sírok leginkább az Alsó város területén kerülnek elő, hol a colonia zöme állott s a hol a Dráván át a híd is ment.
Eddig nincs adatunk, hogy Mursa municipium lett volna, mielőtt coloniává lett. Coloniának nevezi Ptolemaeus. Igy mint colonia szerepel a CIL III 3288 eszéki feliratban, az Aquincumból származó 3560 s a Duna Penteléről való 10305 feliratokban s minden valószínűség szerint ezek közé számítható a 10267 = 3291 bélyi is.
Azt, hogy Mursát Hadrianus császár (Kr. u. 117–138-ban) alapította, maguk a mursaiak hálásan elismerték, oltárt állítván Hadrianusnak. Ugyanezt bizonyítják a téglák között azok, melyek Hadrianus nevével ellátva kerültek Eszéken napfényre. Ezek mellett még Antonius neve fordul elő eszéki téglákon. Mint a CIL III 3280 eszéki feliratból következtethető, Hadrianus Kr. u. 133-ban a II. segédlegiót használta fel az alapításnál vagy legalább egyik-másik középület építésénél.
Különben a város nevében is megtalálható a vonatkozás Hadrianusra. Egyrészt ugyanis Mursa következetesen az Aelia jelzőt viseli, másrészt ugyanabba a tribusba, a Sergia nevübe tartozott melybe maga Hadrianus.
Arra a nagy tiszteletre, melyben a város általában részesült, alig lehet nagyobb bizonyság, mint hogy maga a helytartó, C. Julius Geminus Capellianus a 145–160. években Mursensibus emlékkövet állított. De nem hiányzott polgáraiban sem a helyi patriotismus, így a CIL III 3288 felirat tanusága szerint a város egyik decuriója, miután flamen lett, a kereskedelem előmozdítása végett 50 boltot s azok elé dupla oszlopcsarnokot építtetett a maga költségén.
Mursa nem tartozott azon városok közé, melyek jelentőségüket a katonaságnak köszönhették. A már idézett feliratokból úgyszólván az egyetlen, melyből az következtethető, hogy a legio II adiutrix ott tartózkodott, de a 133. év előtt nem lehetett ez a legio ott állandóan, mert régebbi nyomai hol Sirmiumból, hol pedig Aquincumból ismeretesek.
Szóval minden jel arra mutat, hogy Mursa első sorban polgárváros volt, mint Sirmium s Pannonia superiorban Savaria (Szombathely) vagy Siscia (Sziszek). Csak a 3. század végén történhetett, hogy ismét katonai őrséget kapott, mint azt a le(gio) VI H(erculia) bélyegével ellátott téglák, minőket Eszéken nagyobb számmal találtak, bizonyítják. A városi kormányzat köréből mindenekelőtt a decuriók említendők
258-ban Mursánál győzte le Gallienus Ingenuust, kit Pannonia kiáltott ki provincialis császárrá.
351-ben pedig II. Constantius Magnentiusszal ütközött meg Mursánál s meg is verte, a mely csatánál öldöklőbbet nem látott a 4. század.
Mursa pusztulása a gótok betörésével kezdődik. Mialatt ugyanis Nagy Theodosius Thessalonicában betegen feküdt, 379-ben a gótok nemcsak az egész Balkánt elözönlötték, hanem Alatheus és Safrak zsákmánya lett nyugoti Illyricum is s ez alkalommal Poetovio és Mursa feldulattak.