A bölcskei feliratos római kőemlékek előkerülése óta - tehát közel két évtizede - a pannoniai vallástörténet egyik legizgatóbb rejtélyévé vált az azokon szereplő, június 11-i - III ID IVNIAS - dátum kérdése. Az, hogy valamennyi pontosan keltezett feliraton ugyanez a dátum ismétlődik, valamint a dátum egymást követő években való előfordulása kétségtelenné teszi, hogy ez a nap Aquincum, ill. a vele szimbiózisban létező civitas Erasviscorum évente ismétlődő ünnepe volt. Az oltárok szövegezése, a dedikálók személye, hivatala, továbbá a kőemlékek mérete, anyaga, díszítettsége, egyértelműen bizonyítja a szóban forgó ünnep kimagasló jelentőségét a két megnevezett közösség életében.
A dátummal kapcsolatos rejtélyt fokozza, és annak jelentőségét nyomatékosan hangsúlyozza, a carnuntumi Pfaffenberg szentélykörzetében való, ugyancsak sorozatos előfordulása. A carnuntumi emlékek ugyanúgy rangos személyektől származnak és eredetileg ugyanolyan dekoratív kidolgozásúak voltak, mint a Gellérthegyről származtatható bölcskei kövek.

A két emlékcsoport szoros összetartozását kiemeli, hogy a gellérthegyi feliratokat I.o.m.Teutanus, a Carnuntum-Pfaffenbergieket pedig az ugyanilyen jellegű, de egyelőre feloldatlan melléknevű I.o.m.K( ) tiszteletére szentelték. Mind a két istenalak a helyi őslakosság főistenének tekinthető, a közös ünnepnap a két istenség azonos lényegére utal. I.o.m. Teutanus és I.o.m.K(—) lényegi azonosságát mutatja a két istenség ábrázolásának megegyező volta , és a kultuszhely feltűnő hasonlósága.
Megnehezíti - a két összetartozó emlékcsoport értelmezését - a feliratokon szereplő dátum vallási jellegének meghatározása. Az egyértelműen juppiteri arculatú istenség említése miatt ui. lehetetlennek látszik az ünnep dátumát a római naptár e napra eső Matralia ünnepével és Mater Matuta kultuszával egyeztetni, az ismert római Juppiter-ünnepek közül pedig egy sem esik június 11-re.

Márpedig a dátum fontosságát tovább nyomatékosítja egy nyilvánvalóan Aquincumból elhurcolt oltár , amelynek töredékes dátumát SOPRONI S. ugyancsak június 11-re javasolta kiegészíteni és amelyen a mindenképpen figyelemre méltó col(onia) splendidis(sima) Aq(uincensium) kifejezés olvasható , továbbá, hogy egy ugyancsak aquincumi feliratot 237. június 11-én nem Juppiter Teutanus, hanem a Pannoniában ugyancsak különleges jelentőségű Silvanus Magnus tiszteletére szenteltek.

A rejtélyes dátum értelmezésére több kísérlet is született, azonban ezek egyike sem tűnik elfogadhatónak, amint azt SOPRONI S. mellett FITZ J. is megállapította . A dátum lehetséges értelmezése kétségkívül négy pilléren nyugszik:

1. Az időpont mind Carnuntumban, mind Aquincumban azonos volt; felül állt tehát a törzsi kereteken.

2. A kultusz helyszíne mindkét városban a római város territoriumán, de az I. PISO által felismert leuga-határon feküdt, egy „mons sacef tetején.

3. Az ünnep nem kizárólagosan egyetlen istenalakhoz (I.o.m.T., I.o.m.K., Silvanus Magnus) kapcsolódott.

4. Az ünnep - amely nem római állami ünnep volt! - a lehető leghivatalosabb formák között, azaz a város, ill. a civitas elöljáróinak vezetésével, a császár üdvéért ajánlott kultuszcselekmények révén bonyolódott le, legalább másfél évszázadon keresztül, évenkénti folyamatossággal.

Ez a folyamatosság annak bizonyítéka, hogy az ünnep lényege nem a császár tisztelet volt, hiszen nem kapcsolódott egyetlen konkrét személyhez, dies natalishoz, dies divinationis- hoz sem, hanem egy, a vallás mélyrétegében meghúzódó, mondhatjuk: népi hagyományhoz, amelyre a lojalitást kifejező császárkultusz csak legitimáló külszínként rakódott rá.
Vegyük sorra, az itt felmerülő kérdéseket!



Tóth István