Az a tény, hogy az oltárok a két pannoniai tartomány helytartói székhelyén azonos napon kerültek felállításra, kétségtelenül azonos hagyományra utal. Ez a hagyomány vitathatatlanul független volt a római vallás ünnepköreitől, de függetlennek kellett lennie a császárkultusz adott konkrétumaitól is. Nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a két kelta törzs - a boius és az eraviscus - közös hagyománya feltétlenül a római hódítást megelőző időre, a két törzs (nép) közös történelmének idejére nyúlik vissza. E közös múlt mai ismereteinek alapján nem konkretizálható, de nagyon elgondolkodtató, hogy ugyane dátumot ismerjük a kelta világ nyugati peremterületéről is - ami mindenképpen az ünnepnek a kelta régiségben való gyökerezése mellett szól.
Nem kapcsolódhatott ez a dátum a két város alapításának tényéhez - amint azt w. JOBST több helyütt is feltételezte, hiszen sem a Gellérthegy, azaz a Mons Teutanus , sem a pfaffenberg, ad analogiam: valószínűleg a Mons K(- - -) nem volt sem Aquincum sem Carnun- tum foruma, vagy Capitoliuma. Nem utalhat ez a nap az első pannoniai városi Capitolium (Savaria) alapítására sem , hiszen éppen a feliratokban gazdag Savariából nem ismeretes ez a dátum, nem is szólva arról, hogy sem I.o.m.Teutanus, sem I.o.m.K. (sem Silvanus Magnus) nem volt Juppiter Capitolinus!

Az olyan alaptalan kombinációt, mint a dátumnak az esőcsodához való kapcsolása , már SOPRONI S., ill. FITZ J. érdemben cáfolta. (Az ún. esőcsoda vallási hatását - a történet logikájának megfelelően - magunk az egyiptomi kultuszok Duna-vidéki megerősödésében véltük megtalálni. Negyedszázaddal ezelőtti nézetünket ma is helytállónak érezzük, az egyiptomi kultuszoknak viszont semmiféle kimutatható kapcsolata sincs a most tárgyalt kérdésekkel.)
E lehetőségek kizárása után csupán egyetlen magyarázata lehet a két városban szívósan tovább élő közös hagyománynak: amennyiben a június 11-i dátumban valamely steril naptári ünnepet, azaz elvont csillagászati eseményt ismerünk fel. (Erre utal az, a - már PISO, ill. SOPRONI által is nyomatékosan említett - tény is, hogy egy-egy, ugyane napról keletkezett feliratot ismerünk Hispaniából, ill. Egyiptomból is. )

Úgy tűnik, ez az értelmezési kísérlet egészen kézenfekvő eredményt ad: a Julianus- naptár szerinti dátum ugyanis a Gergely-naptár szerinti június 24-nek, azaz a nyári napforduló ünnepének, mai fogalmaink szerint: Szent Iván napjának (éjszakájának) felel meg. - Úgy látszik e dátum lokális fontosságát a tartomány római kori helynévadása is felismerte; Car- nuntum szomszédságában, a Duna partján feküdt - a mindenesetre szokatlan nevű - Aequi- noctium tábora.
E dátum egyetemes vallástörténeti jelentőségét nem szükséges e helyütt részletezni: J. FRAZER, MARÓT K., DÖMÖTÖR T., ill. M. ELIADE munkái minden részletre kiterjedően taglalják azt, hiszen a nyári napforduló ünnepe a klasszikus ókor valamennyi népénél általánosan ismert volt. Ehhez az ünnephez - Európa-szerte szervesen kapcsolódó dramatikus szertartási játékokhoz, ill. Felvonulásokhoz, - jól illeszkedik, a Pfaffenbergen feltárt, kisméretű amphitheatrum, ill. az aquincumi feliraton említett, és talán ugyane nyári ünnepkörhöz tartozó ambulatívum.



Tóth István