logo

XX Februarius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A rómaiak vízépítési munkálatai

A rómaiak, amint azt már korábban bemutattam, jelentősen átformálták környezetüket, így a vízrajzi adottságok megváltoztatása terén is lényeges munkálatokat hajtottak végre. Ezek közül a vízvezeték-építési tevékenység és a mocsarak lecsapolása tekinthetőek a legkiemelkedőbbnek. A vízvezetékek létesítése a római korban nyerte el a városi szintet, a közművesített formát.
Vitruvius a vízvezetékek építésénél többféle vezetési módot adott meg: a vizet szállíthatták falazott csatornákban, ólomcsövekben vagy pedig égetett cserép- csövekben. A vízvezetékek gravitációs úton szállították a vizet, ezért vonalvezetésük mindenkor a terephez alkalmazkodott, ennek függvényében alakultak ki a magas- vagy föld alatti vezetésű formák.

Ezek tehát markáns táji elemként jelentek meg: a föld alatti vezetés esetén is mindenképpen látható, tájban meghatározó elemmé vált, hiszen nyomvonalán a felszínen egymástól azonos távolságokban elhelyezett kőhasábokkal (cippus) jelölték az ellenőrző aknák helyét. Pompejiben is csak az 1. századtól kezdték meg a csatornázást, közművesítést, addig a lakóházak atriumainak impluviumai által összegyűjtött esővizet használták fel. Pannoniában egyes szakaszain magasan futó vízvezetékek épültek Aquincumnál és Brigetionál.

A vezetékekhez hasonlóan markáns elemként jelentek meg a gátak is, amelyekkel a patakok, források vízét duzzasztották fel, amelyek így halastavak kialakítására és öntözővízként történő felhasználásra, víztározás céljára váltak alkalmassá.
Galerius idejéből (i. sz. 3-4. század fordulója) származó vízrendezési munka Pannonia területéről többek között a Várpalota és Öskü között, a mai 8. számú műút alatt található Kikeri-tói kőgát, és a Csalapuszta és Pátka között lévő Kőrakás-majori gát, továbbá a Soprontól északra létesített gátrendszer.280 Római kori duzzasztóművet villagazdasághoz kapcsolódóan is ismerünk: a szentkirályszabadjai villa kiemelkedő platója alatt kettős gátat építettek.

Az ösküi gát a hagyomány szerint Mátyás király halastavainak felduzzasztárása létesült vadászterülete mellé: „… Kikeritó, melynek vize / Most már mind lecsapolva, / … / Hajdan nagy tó s nádas berek, / … / Volt Mátyásnak kedvelt helye, / Hol Kinizsi s több úr vele / Nyilazá a magas sast, / Vidrát, rókát és farkast.”, azonban többen is római eredetűnek tartották.

A Kikeri-tó közelében több, összefüggőnek tekinthető villagazdaság is megtalálható, így az átereszes, valószínűleg zsilippel is ellátott gát római kori eredetét ez a tény is igazolni látszik. Ez a mocsaras, zsombékos terület különösen alkalmas volt a haltenyésztés céljára történő felduzzasztásra.


Forrás: Részletek Firnigl Anett - Római kori villák történeti környezetének vizsgálata a Balaton-felvidéken - Doktori értekezéséből