logo

III Martius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A provincia határai és annak változásai

A későbbi Pannonia provincia déli és nyugati része a megszállást követően kezdetben Illyricumhoz tartozott. A Monumentum Ancyranumban (30. caput) Augustus úgy fogalmaz, hogy a birodalom határait “kiterjesztette”, új tartomány létrehozását nem említi. Az ugyanitt még egységes nevén szereplő Illyricumból egyes kutatók szerint még Augustus életében, legkésőbb Kr. u. 14-ben, mások szerint Tiberius uralkodása alatt lett Illyricum Inferius, miután Noricum keleti és Illyricum északi területeiből létrejött az új provincia, Pannonia.

A legújabb kutatások alapján Dunántúl keleti felének korai megszállására nincs bizonyíték. Ezt a területet csak Illyricum kettéosztásakor, Claudius határvédelmi koncepciójának keretében foglalták el. A provincia neve Pannoniaként az I. század közepétől volt használatban.
Illyricum és Pannonia nyugati és déli határai a Kr. u. I. században többször változtak. A tartomány határainak megrajzolásakor Ptolemaios leírására és az itinerariumok (Itin. Ant., Tab. Peut.) néhány olyan adatára támaszkodhatunk, ahol említik magát a határt, vagy egy-egy helységnév utal vámállomásra illetve határra, mint pl. az Ad Fines, Ad Publicanos.

Nagyon kevés olyan feliratot ismerünk, amelyek egyértelmű adatot szolgáltatnak a tartományi hovatartozásra a kérdéses határ menti területeken. Emiatt a határvonal csak néhány területen húzható meg pontosan, nagyobb részét csak egy szélesebb határsávban határozhatjuk meg. A Regnum Noricumhoz tartozó Carnuntumot még valamikor Kr. u. 6-20 között Pannoniához csatolták, akkor, amikor legio-táborhellyé vált.
A kutatók egy része – részben Pliniusra támaszkodva – úgy véli, hogy alapítása után egy ideig Savaria illetve a boiusok szállásterülete Noricum része volt, és csak később csatolták Pannoniához. Mások szerint a város mindig Pannonia területén feküdt. Mindenesetre tény, hogy a borostyánút Aquileia és Carnuntum közötti szakasza nem esett mindenhol Pannonia területére (Emona és Poetovio között). Nem lehet kizárni, hogy az út Poetovio és Carnuntum között eredetileg Noricum keleti határán futott, és csak Carnuntum átcsatolásával került Pannoniához.

Poetoviót a tetrarchia idején Noricumhoz csatolták.

romaikor_kep



Ptolemaios szerint Pannonia nyugati határa a Cetius mons, amit talán a Stájer Alpokkal, a Rax és a Schneeberg vonulatával azonosíthatunk. ÉNy-on a Dunánál Klosterneuburgban biztosan pannoniai csapatok állomásoztak, a bécsi medencéből pedig carnuntumi, scarbantiai és savariai decuriók feliratait ismerjük.
A Mura folyó mentén a határ nagyjából a mai osztrák-szlovén határnak felelhetett meg. Poetoviotól nyugatra a Dráva mentén a határ bizonytalan. Celeiáról tudjuk, hogy Noricumhoz tartozott, a határ a várostól keletre húzódhatott a Száva vonaláig. A folyótól délre eső területen Neviodunum territoriuma, amelynek nyugati részén a Praetorium Latobicorum feküdt, még biztosan Pannoniához tartozott.

A déli határ Dalmatia felé nagyon bizonytalan. Valahol Neviodunumtól délre, a Kulpa (Colapis) forrásvidékénél lehet meghúzni ÉNy-DK irányban, mindig jóval a Száva vonala alatt maradva. Sisciától 21 mérföldre egy Ad Fines nevű határállomás a határ közelségét jelzi. Moesia Superior és Pannonia Inferior közös határa egy szakaszon a Száva volt. A kutatók körében nem egyértelműen elfogadott az a Domitianus kori határváltozás, amikor a Szerémség egy részét Moesia Superiorhoz csatolták átmenetileg.

Az északi és a keleti határ a Duna volt.

106-ban Traianus kettéosztotta Pannoniát: a nyugati rész Pannonia Superior, a keleti Pannonia Inferior lett. A két tartomány közötti határ nagyjából ÉK-DNy, majd É-D irányban futott. Erre vonatkozóan Ptolemaiosnak a Pannoniában élő törzsek tartomány szerinti besorolását vehetjük alapul. Ezek alapján a határ a Pilis és a Vértes gerincén haladt Aquincum és az eraviscusok területéről a Balaton ÉK-i csücskéig. Erre utalnak a két tartományból előkerült katonai diplomák és mérföldkövek is.
A Balatontól délre levő területen nincsen sok támpontunk. A Dráva mentén egy 333-ból való adat szerint Mursától 70 km-re Mariniana állomásnál lehetett átlépni a határt. A Szávánál az Oseriates és a Breuci törzsek szállásterülete közt, a Boszna (Bathinus) folyó vonalában húzhatjuk meg a határt.

214-ben Caracalla határmódosításakor Brigetio territoriumát Pannonia Inferior területére csatolták át. Vele együtt átkerült Mogetiana municipiuma is. Az új határvonal néhány felirat alapján Arrabonától keletre indult a Dunától, és a Balaton nyugati csücske felé tartott. A Drávától délre a határ nem változott.
A tetrarchák idején a tartományt két lépcsőben kettéosztották. Pannonia Superior északi fele Pannonia Prima, déli fele Savia; Pannonia Inferior északi fele Valeria, a déli Pannonia Secunda lett. A kettéosztás vonala nagyjából a Dráva vonalában, vagy valahol a Drávától északra kereshető, tekintettel arra, hogy egyes municipiumok (Mursa, Municipium Iasorum) territoriuma átnyúlt a folyó északi oldalára is.