Az első mérföldköveket Pannoniában viszonylag későn állították. Antoninus Pius uralkodása előtt mindössze két mérföldkövet ismerünk a tartományban: az elsőt Nerva uralkodása idején a limesút szerémségi szakaszán, míg a másikat a borostyánút Savaria környéki részén állították Hadrianus uralkodása alatt, 131-132-ben.
Antoninus Pius uralkodása elején, a 139-143 közötti időszakban kezdődött el a limesúton a Vindobona - Carnuntum - Brigetio szakaszon, a Vindobona - Scarbantia úton, illetve az Emona-Neviodunum-Siscia úton a mérföldkövek állítása. Marcus Aurelius uralkodása elején az előbbi útról, a limesút Carnuntum-Brigetio és Aquincum-Mursa közötti szakaszáról, a Brigetio - Aquincum diagonális útról, illetve a Sirmium - Taurunum útról ismerünk mérföldköveket. Az eddig ismert feliratok alapján megállapítható, hogy csak néhány és nem is mindig a legfontosabb út mentén állítottak mérföldköveket.
Ezek teljesen hiányzanak a diagonális utaknál (Sopianae-Savaria, Savaria-Aquincum, Poetovio - Aquincum) a Brigetio - Aquincum út kivételével, nagyon ritkák a borostyánúton, a Drávánál és a Szávánál Siscia és Sirmium között. A leggyakrabban a limesúton fordulnak elő, de itt is csak a Severusok korától kezdve.)

A mérföldeket vagy a legiotáboroktól, vagy a municipiumoktól, illetve coloniáktól számolták. Mindössze két kivételt ismerünk:

1. néhány mérföldkövön a Malata Cusum van említve. Ez már Nerva korában - tehát a legkorábbi ismert pannoniai mérföldkövön is - előfordul, ami feltehetően annak tulajdonítható, hogy a mérföldkövek számlálása először a kisebb helyektől szakaszosan történt, és csak a végleges legiotáborok létesítése után tértek át a legiotáboroktól való számítás-ra.

2. A másik esetben a Siscia - Mursa úton számították a Leucono a mérföldeket. Itt meg kell jegyeznünk azonban, hogy a felirat elveszett, s a szöveget egy helytörténeti leírásból ismerjük. Mivel ott még egy környékbeli ókori helynév szerepel - s ezek egyébként feliratokon nem fordulnak elő -, az olvasatot fenntartásokkal kell fogadnunk.

A mérföldszámolás rendszere nem teljesen világos. Ha a látszólagos zűrzavarban rendszert akarunk találni, akkor a számítás két fajtáját kell elkülönítenünk (legiotáborok és városok). A Vindobona számított mérföldköveket ismerünk a Vindobona - Scarbantia útról, a Carnunto a Vindobona - Carnuntum és a Carnuntum-Scarbantia úton, a Brigetione a limesúton és a Brigetio - Aquincum diagonális úton," ab Aquinco az előbb említett diagonális úton, a limesúton észak, illetve dél felé, valamint Sirmiumnál."
A limesúton a mérföldeket a legiotáboroktól számították. Az egyetlen kivételről - a Malata Cusum - korábban már volt szó. A két irányból induló számlálások a territoriumok határánál találkoztak.

A mérföldszámlálás másik fajtája, amely a városokból indult ki, a provincia délnyugati és déli részén mutatható ki: ab Emona, a Nevioduno, a Siscia, a Savaria, a Sirmio és a Poetovione. A mérföldadatok nagyrészt a municipális territoriumok kiterjedésének felelnek meg. A Dráva menti útnál azonban a mérföldeket Mursáig a Poetovione számolták.
Ezen út folytatása volt a Mursa - Sirmium szakasz, amely az előbbivel ellentétben Sirmiumig ab Aquinco volt számítva. A Dráva menti út szemmel láthatóan sokkal fontosabb volt, mint a Száva menti. A Poetoviótól való mérföldszámlálás eredete arra az időre nyúlhat vissza, amikor a város még legiotábor volt (az L sz. I. század végéig).

A borostyánút esetében - bár Pannoniában erre kevés adatunk van - úgy tűnik, hogy az egyes városoktól számították a mérföldeket. Ennek az oka az lehetett, hogy az Aquileia – Emona - Celeia-Poe-tovio-Savaria-Scarbantia-Carnuntum, illetve - Vindobona útvonal Itálián, Pannonián, Noricumon és ismét Pannonián keresztül vezetett. Így kezdetben Aquileiától, majd Emonától, Celeiától, Poetoviótól, Savariától és Carnuntumtól, illetve Vindobonától számították a mérföldeket.
A Scarbantiában előkerült mérföldkő esetében, mivel a mérföldadatot tartalmazó rész nem maradt meg, nem dönthető el biztosan a számlálás rendszere, de a fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a kövön [a Scarb(antia)] történt a számítás.

Arról a problémáról, hogy a mérföldkövek tényleges útépítési, illetve javítási munkálatokra vonatkoznak, vagy pedig pusztán propagandacélokat szolgáltak-e, megoszlanak a vélemények. Fitz J. szerint a mérföldkövek valóban útépítésekre és javításokra vonatkoznak. Szerinte e munkálatok szakaszosan folytak Septimius Severus uralkodása óta és csak Severus Alexander, illetve Maximinus Thrax uralkodása alatt fejeződtek be.
A másik vélemény szerint a mérföldköveknek nincs közük a tényleges útépítésekhez, illetve helyreállításokhoz, hanem állításuk kizárólag propagandacélokat szolgált. A két ellentétes véleményt legutóbb Visy Zs. azzal az indoklással hidalta át, hogy az évenkénti útjavításokat csak akkor jelölték mérföldkövekkel, ha azt a propagandacélok úgy kívánták. Ez az értelmezés természetesen feloldja az eddigi ellenvetéseket Fitz J. érvelésével szemben, mivel nemcsak arra ad magyarázatot, hogy egyes helyeken miért fordul elő az, hogy három egymást követő császár mérföldkövei kerültek elő (pl. ab Aq. milia passum VIII, milia passum XLVIII, milia passum LV, a K. milia passum XXI, a Vind. milia passum IIII), hanem arra is, hogy egy császár uralkodásán belül több mérföldkő egy helyen miért fordulhat elő (ab Aq. milia passum L).

A legtöbb mérföldkövet Macrinus, Severus Alexander, Maximinus Thrax és Philippus Arabs alatt állították, de gyakoriak Trebonianus Gallusig bezárólag. A tetrarchia korában megritkult az állításuk, s a IV. században csak a provincia déli részén fordulnak elő.



Lőrincz Barnabás