Ulcisia Castrban a többi limes menti településhez hasonló körülmények között mehettek végbe a változások, amelyek a keleti misztériumok megjelenését eredményezték a településen. Ulcisia Castra vegyes lakossága a szír katonák és családtagjaik, valamint a velük jött kereskedők megfelelő alapot képeztek a Mithras-vallás elterjedéséhez. A keleti eredetű népesség tömegesebb megjelenése egy katonai egységhez, a cohors I milliaria Aurelia Antonina Surorumhoz kapcsolható, amely az intercisai csapathoz hasonlóan Kr. u. 176-ban kerül ide.

A két auxiliáris csapattest idejövetelének oka valószínűleg az lehetett, hogy a Kr. u. 2. század végén, a Duna túlpartján lakó lovas szarmaták ellen hasonló harcmodorú lovas és íjász csapatra volt szükség, így kerültek ide ezek a szír csapattestek. Aquincumtól észak felé haladva itt volt található a Duna-menti első auxiliaris tábor, amely az elsők között kőből épült, és trapéz alaprajzú volt.
A Bükkös patak menti dombháton, a mai Paprikabíró u. és Dunakanyar körút közti területen volt található. A cohors I milliaria Aurelia Antonina Surorum 1000 fős lovas íjász csapattest volt. Philippus Arabs (Kr. u. 244-249) uralkodásának idejétől kezdve a helyőrségét az aquincumi legio II Adiutrix egy vexillatiója veszi át, amelynek tagjai Kis-Ázsia keleti feléből és Szíriából származó katonák voltak.

A szentendrei késő római temető 75. számú Kr. u. 4. századi kőláda sírjának Ny, ÉNy-i végén másodlagos felhasználásban került elő 1975-ben egy Mithras-jelenetes domborműtöredék. A dombormű egy eddig még ismeretlen szentélyhez tartozhatott.