A savariai Dolichenum, az eddig ismert többi pannoniai szentéllyel (Carnuntum, Brigetio) ellentétben nem egyetlen helyiségből (esetleg előcsarnokkal együtt kettőből) állt, hanem több, különböző célt szolgáló épületrészből.
A szentély a Savaria eredeti városmagját alkotó, szabályos négyszögű városrészen kívül helyezkedik el, a déli városnegyedben, ahol a keleti misztériumok voltak találhatóak. Mivel a misztériumvallások nem tartoztak a hivatalos kultuszhoz, nem lehettek szentélyeik a városfalakon belül.

A keleti vallások körzete, amelyben a szentély fekszik, csak a 2. városépítési periódusban, a Kr. u. 2. század közepe után épült ki, a városból kivezető főútvonal, valószínűleg a Borostyánkő-út két oldalán. Itt helyezkedtek el a keleti istenek homlokzatukkal a főútra néző szentélyei.
A főút keleti oldalán feküdt a Dolichenum. Ismeretes, hogy a Mithras-, és Dolichenus-szentélyek általában egymás közelében helyezkedtek el. A Dolichenus-szentélyekben nem ritkák a Mithrasnak szentelt feliratok és reliefek.

A savariai Dolichenum topográfiai helyzete azt mutatja, hogy a szentély egy gazdagon dekorált, vagyonos donátorokra támaszkodó, a legkülönbözőbb orientális isteneknek szentelt, nagy kiterjedésű szentély körzetben helyezkedett el. Pannoniából ismerünk hasonló szentély körzeteket: Poetovióból Carnuntumból és Brigetióból. A savariai szentély is a Kr. u. 2. század végére, a Kr. u. 3. század elejére tehető, mint Pannonia és a Duna-vidék valamennyi többi Dolichenuma is.
A ma ismert pannoniai Dolichenumok közül mind méretében, mind belső elrendezésének bonyolultságát tekintve a savariait tarthatjuk a legnagyszabásúbbnak. A szentélyt temenos vette körbe, az épületkomplexum részei között bazaltkővel borított udvarok, oszlopsorok maradványai kerültek elő. A több helyiségből álló szentély esetében a termek pontos funkciója még tisztázatlan.

Alapterülete pontosan nem ismert, K-Ny irányban kb. 25 méter kiterjedésű volt, É-D-i falai nem ismertek. A feltárt helyiségek közül, Szentléleky Tihamér a terrazzo padlóval borított, hypocaustummal ellátott épületrészt tricliniumként azonosította. Az itt előkerült beneficiariusok által állított felirat alapján a savariai kultuszközösség kapcsolatban állhatott a limes-menti katonasággal, a Vindobonában állomásozó legióval.

A legio X Gemina katonáitól több Dolichenusnak szentelt feliratot is ismerünk: Carnuntum, Aquae Balissae, Róma: P. Merlat: Rép. No. 231. A Dolichenum emlékei kivétel nélkül csonkán, töredezetten kerültek elő és erőszakos pusztításról tanúskodnak, illetve a Dolichenumokra jellemző nagy mennyiségű bronz lelet hiánya arra utal, hogy a szentélyt a pusztítás során kirabolták. A feliratok pontos keltezést nem adnak arra vonatkozóan, hogy mikor épült meg a szentély, fennállása a Severusok korára tehető, pusztulása pedig a Kr. u. 235 körüli években következhetett be.