Fertőrákos környékének római kori hovatartozása ma még nincs kellő mértékben tisztázva, bizonytalan a terület territoriális hovatartozásának kérdése. A szentélyben talált, egy carnuntumi decurio által állított felirat alapján nem zárható ki az a lehetőség, hogy a szentély környéke a Kr. u. 3. század elején biztosan nem a közeli Scarbantia, hanem a szentélytől távolabb fekvő Carnuntum territóriumához tartozott. Ezen a területen haladt keresztül a Nyugat-Pannoniát észak-déli irányban átszelő Borostyánkő-út Scarbantia és Carnuntum közötti elágazása.

A fertőrákosi Mithras-szentély építését a Kr. u. 2-3. század fordulója körüli évekre keltezhetjük. A barlangszentélyt 1866-ban fedezte fel Stornó Ferenc, a szentély eddig egyedülálló Pannoniában, ugyanis nem mesterségesen kialakított, földbe mélyesztett épületről van szó, hanem a domb oldalába félig bevésve alakították ki a szentélyt.

A Fertő-tó partján álló szentély boltozata az idők során beszakadt, a szentély belsejében a kultuszkép és az oltárok megrongálódtak.