Campona erődje (alapterülete 178x200 méter volt) az albertfalvai tábortól 8 km-re, délre feküdt. Első építési periódusa valószínűleg Domitianus császár uralkodása (Kr. u. 8196) végére tehető, és az Aquincumból ide áthelyezett ala I Tungorum Frontoniniana építette. Antoninus Pius uralkodása alatt (Kr. u. 138-161) az ala I Thracum Veterana Sagittariorum katonái kőtáborrá építették át a korábbit és ettől kezdve itt állomásozott.

Camponában a tábortól 2 km-re tártak fel Mithraeumot, 1934-ben fedezték fel Nagytétény területén. A szentélyből egy oltár, falfestménytöredékek és falmaradványok kerültek elő. Aquincumtól délre a második segédcsapati erőd, az albertfalvai és a százhalombattai (Matrica) erődök között, állt Campona castelluma. Az eredetileg fából készült erődöt az Aquincumból idevezényelt háromszáz fős lovas egység, a germán ala I. Tungrorum Frontoniana építette.

A Kr. u. 2. század végén, a 3. század elején a helyőrségként itt tartózkodó trák lovas íjászokból álló ezred, az ala I. Thracum Veterana sagittariorum civium Romanorum átépítette, ezúttal már kőből. A Mithraeum kultusztevékenysége a táborhoz és a vicushoz egyaránt kapcsolódhatott. Aquincum környékének mithraeumai a Kr. u. 2-3. század fordulója között jöhettek létre.