colonia: kát. 371, 372, 373, 375, 376. - 117/138 - 2/3. század civitas: ?377, 378 - Severus-kor - 3. sz.

a városi tanács:
decurio: kát. 346, 371, 372, 373, 375. - 2-3. század.

tisztségviselők:
duumvir designatus: kát. 373 - 2/3. század. duumvir i(ure) d(icundo): kát. 445 - 2/3. század. quinquennalis designatus: kát. 375 - 2/3. század. praefectus collegii centonariorum: kát. 373 - 2/3. század.

papi méltóságok:
flamen: kát. 372 - 2. század (167 előtt).

a császárkultusz intézményei:
Augustalis: kát. 374, 376. - 2-3. század. sevir: Kát. 374a - 2/3. sz.


Mursából nagyon kevés feliratos emlék marad fenn, még annyi sem hogy valamennyi városi intézmény legalább egy-egy felirattal dokumentálva legyen. Ráadásul az elöljáróknak eddig egyetlen egy síremléke sem került elő, így a cusrus honorumokat sem ismerjük teljesen. A colonia élén duumvirek álltak, Mursa tehát colonia civium Romanorum volt. Az alacsonyabb rangú tisztségviselőkről, a quaestorokról és az aedilisekről egyelőre nincsenek adataink.
A tűzoltóparancsnokok közül csak a praefectus centonariorum dokumentált. A felirat tanúsága szerint Mursában ez a kisebb tisztségek közé tartozott, és a betöltésének ideje közvetlenül csatlakozhatott a rendes magistratushoz, vagyis a hivatal ideje alatt szabad volt egy szorosabb értelemben vett városi tisztségekre (pl. esetünkben a quinquennalitasra) pályázni, választáson indulni.

A császárkultusz mindkét intézménye, az Augustalitas és a seviratus is létezett Mursában. Azok a decuriók, akik emléket hagytak maguk után, neveikből, s a rájuk vonatkozó egyéb adatokból ítélve Mursában idegen származásúak lehettek. Csupán egyikük, Aelius Surinus esetében valószínűsíthető a helyi bennszülött eredet. A két Augustalis hasonlóképp idegen származásúnak látszik.

Az idegenek meghatározó szerepe Mursában nem csupán a város feltételezhető telepes lakosságával hozható összefüggésbe, hanem Mursa kereskedelmi csomópont szerepével is. A drávai vízi út és a folyó partját követő szárazföldi út Poetovió és Mursa között a birodalom egyik fő közlekedési útvonala volt, mely Italiát a szárazföldön át a Balkánnal és a keleti tartományokkal összekötötte. Ugyanezen az útszakaszon keresztül bonyolódott egyre inkább a nyugati és a keleti tartományok közötti forgalom is.
A kelet-nyugati irányú utat Mursánál egy észak-déli irányú távolsági útvonal is keresztezte, mely dél felé Cibalae-n és Sirmiumon át Dalmatia belseje felé tartott, észak felé pedig a limes-útra csatlakozott. Ezen kívül Mursát a Borostyánút menti Savariával is út kötötte össze, mely Antianán, Sopianae-n és Mogetianán át haladt. Mindezek következtében Mursában már a második század első felében kimutatható az észak-italiai és dalmatiai kereskedők tevékenysége.

A mursai decuriók közül néhányan maguk is kapcsolatban álltak a kereskedelemmel. C. Aemilius Homullius a flameni méltóság elnyerése alkalmából a városa számára saját költségén egy 50 elárusítóhelyből álló, dupla oszlopsorral ellátott üzletsort építtetett. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha M. Ulpius egyidejű Aquincumi és Mursai decurionatusa hátterében is kereskedelmi tevékenységet feltételezünk. Apja kapcsolata a két város között fekvő vetussalinai canabae-val azt sejteti, dogy a decurio a Duna-menti canabaek ellátásában játszhatott szerepet.

A colonia Pannoniában keletkezett feliratos anyagából tehát a város nagyfokú kifelé való nyitottsága, a lakosság és a vezető réteg idegen eredete, továbbá az olvasható ki, hogy sem a lakosságnak, sem magának a mursai coloniának nem volt intenzív kapcsolata a bennszülöttekkel: az Andizetes elzárkózva éltek Mursa szomszédságában, feliratos emlékeket saját területükön nem nagyon hagytak maguk után, és nincs igazán nyoma a város lakosságába való integrálódásuknak sem. Mindezek alapján bajosan feltételezhetünk intézményes kapcsolatot a mursai colonia és a civitas peregrina között.
Azt, hogy a kettő egymástól független volt, Ptolemeios is megerősíteni látszik, aki a 2. század derekán colonia mellett a törzset is külön említi. Mursa azonban ókori jelentőségéhez képest kevésbé kutatott város: az innen származó feliratok száma elég kevés, és nem kellően tisztázottak sem a város, sem a civitas peregrina territoriumának viszonyai sem.
A mursaiak Pannonián kívül hátrahagyott feliratos emlékei mindenesetre árnyalhatják a helyi forrásanyag alapján kialakítható egyszerű képet: azt sejtetik, hogy a colonia territoriumán csökkent jogú peregrinusok is éltek. Erre a feliratokon szereplő személyek mursai illetőségéből, és vitathatatlan peregrinus származásából következtethetünk Egyikük a 2. század derekán a császári lovas testőrség, az equites singulares Augusti soraiban szolgált.

A pannonok valamelyik törzséből származott, vagyis környékbeli illyr volt. Ennél közelebbit azonban nem árul el a felirata, ezért az Andezitesszel feltételezhető kapcsolata nem bizonyítható.
A Septimius Severus által felállított új legiók egyikében, a Róma ellenőrzésére rendelt legio II Parthicában is felbukkan egy mursai polgár, akinek illyr cognomenje van. Azok a praetorianusok, akik egy 223-ban állított feliraton a mursai coloniát jelölték meg származási helyükként - Aelia pseudotribusuk minden más értelmezést kizár - és valamennyien a Marcus

Aurelius nevet viselték, cives Cotinimk nevezték magukat. Ahhoz a kelta néphez tartoztak tehát, amelyet a markomann háborúk során, Marcus Aurelius alatt telepítettek be Pannoniába a mai Szlovákia területéről, azt követően, hogy ott súlyos vereséget mértek rájuk. Polgárjogszerzésükkel ezért Marcus Aurelius alatt semmiképp sem, hanem majd csak később, Caracalla constituti ója keretében számolhatunk. Mivel a szóban forgó feliratot állító Cotini között több cibalae-i polgár is van, feltételezhető, hogy a két város határvidékén, azok közt megosztva kaptak annakidején új hazát, vagyis Róma nem akarta őket önálló civitas keretében egybentartani. Mursa és Cibalae területének telepítésre való kijelölésében valószínűleg súllyal esett latba, hogy 171 után Mursa áldozatul esett a barbárok támadásának, a várost elpusztult, és ugyanez feltételezhető Cibalae esetében is.

Az idegenben állított feliratokon felbukkan a civitas Mursa megnevezés is. Nem bizonyítható azonban, hogy ez azonos lenne az Andezites civitas pergrinájával, vagy annak esetleges, 212 utáni római jogú folytatásával. A két civitas Mursát említő feliratnak legalábbis nincs vitathatatlan bizonyító ereje.