logo

XXVIII Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Cibalae.

A város a Mursa - Sirmium közötti útszakaszon feküdt, Mursa déli szomszédságában, attól 23 vagy 24 római mérföldre, a mai horvátországi Vinkovcinál. Neve az irodalmi forrásokban Cibalis vagy Cibalae, a feliratokon Cibalae formában fordul elő. Valószínűleg az utóbbi volt a helyes forma. Feliratokon CIB vagy CIBAL formában rövidítették.
A város hivatalos neve municipium ill. colonia Cibalensium volt. Pannonia inferiorhoz tartozott. Az itinerariumok tanúsága szerint civitas, vagyis város volt a későantikvitásban is. Nem tudjuk biztosan eldönteni, hogy Cibalae területe eredetileg melyik civitas peregrinához tartozott: tőle délre a breucusok, keletre pedig a cornacasok éltek.

Cibalae municipiumi rangja elnyerésének időpontjára nincsenek közvetlen adataink. Nem maradt fenn feliratokon sem a város nevének császári jelzője, sem a polgárok tribusa, amelyek kapaszkodót jelenthetnének az esemény időpontjának meghatározásához. Kísérletek persze történtek erre vonatkozóan: J. Brunsmid éppen kereken száz évvel ezelőtt Hadrianus korára tette a városalapítást.
Mócsy András a municipium egyetlen ismert decuriójának traianusi polgárjoga alapján ugyancsak Hadrianus korára valószínűsítette. Nem sokkal később, Mócsy érvelését követve, a város három Ulpius nevű decuriójára hivatkozva Z. Virc már úgy vélte, hogy a municipiumnak traianusinak kellett lennie.

A 80-as években Mócsy A. már - joggal - óvatosabban fogalmazott, és a municipiumi rang elnyerését a 2. századon belül határozta meg. Ennél azonban rövidebb időszakaszra is szűkíthetjük a rangemelés lehetséges idejét, ám ebben nem a decuri ók, ill. az ő felmenőik római polgárrá válásának az ideje a mérvadó, hiszen az egyének polgárjogszerzése és a városi autonómia elnyerése között sohasem volt szoros összefüggés, hanem a cibalaei polgárok eddig senki által észre nem vett, és ki nem aknázott pseudotribusa. Pseudotribus-szal leginkább a Constitutio Antoninianát követő időszakban, hazájuktól távol szakadt újpolgárok - többnyire katonák - feliratain találkozunk.
Egy Kr. u. 223-ra datált rómavárosi feliratnak - számos mursai származású praetorianus katona mellett - négy cibalaei testőr is állítója volt. A mursaiak nevében következetes módon az Aelia, a cibalae-beliekében pedig az Aurelia pseudotribus szerepel. A gens Aureliába eredendően Antoninus Pius tartozott.

A Hadrianus által történő adoptálása révén átkerült ugyan a gens Aeliába, az Aurelius nemzetségnevet azonban ezt követően is használta. Az uralkodása alatt római polgárjogot nyert katonák egy része - datált feliratok bizonyítják - a T. Aurelius nevet kapta. 161-től Antoninus Pius két utóda Marcus Aurelius és L. Aurelius volt. M. Aurelius fia, Commodus ugyancsak a L. Aurelius nevet viselte 191-ig, majd azt követően a L. Aelius Aureliust. Az Aurelia pseudotribus kizárja tehát Cibalae hadrianusi városi rangját.
Hadrianus utódai közül azonban alapítóként elvileg bármelyik császár számításba jöhet. Természetesen ez alatt a jó ötven év alatt voltak olyan események, amelyekkel különösképp meg tudnánk indokolni Cibalae-ban a nevezetes eseményt, így pl. a település súlyos pusztulása a markomann háborúk alatt, amellyel valószínűleg a Cotini betelepítése is összefügghetett, és amely az újrakezdéshez akár római polgárok letelepítését is szükségessé tehette. Ez egyébként inkább a colonia státuszt magyarázná, s így előzetesen a municipiumi rangot feltételezné Antoninus Pius alatt.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy nem volt szükség semmiféle rendkívüli eseményre a municipiumi rang elnyeréséhez. Elegendő volt a római polgárok megfelelő száma, a városközpont bizonyos fokú urbanizáltsága, de ezek fogyatékosságait is ellensúlyozhatták a jó kapcsolatok, vagy a tartománypolitika szempontjai.
A két Pannoniában Hadrianus korában már hozzávetőlegesen 10 település eleget tett a fenti kritériumoknak. Valójában az szorul magyarázatra, hogy Cibalae miért olyan későn, csak Hadrianus után nyerte el a municipiumi rangot, hiszen a Breuci törzse a rómaiakkal Augustus korától kezdve kontaktusban állt. Erre a választ a hódítók és meghódítottak területi érdekszférái pontosabb körülhatárolása, és a bennszülöttek integrációs folyamatának jobb megismerése után remélhetjük.



Forrás: Szabó Edit (egyetemi tanár) - A Pannóniai városok igazgatása (Urbanizáció, önkormányzat és városi elit a Kr. u. 1-3. században a feliratok tükrében)