municipium: kát. 381. - Kr. u. 138/191 colonia: kát. 382, 384, 386. - 3. század decurio: kát. 382, 384 - 138/191-3. század

tisztségviselők:
quaestor: kát. 383, 384. - 3. század
praefectus collegii fabrum: kát. 383? - 3. század
praefectus collegii centonariorum: 383? - 3. század

papi méltóságok: flamen: kát. 385 - 3. század


Annak ellenére, hogy csupán hat - az is részben töredékes - felirat dokumentálja Cibalae igazgatását, és nincs is mindegyik intézményről írásos bizonyítékunk, a város intézményrendszere - legalábbis a colonia időszakában - differenciáltnak tűnik: voltak quaestorok, így a város élén 6, egy évre megválasztott tisztségviselő állt. A collegium fabrum és a collegium centonarium külön szervezettel bírt, a praefectura collegiit azonban mindkét szervezet élén csak feltételezhetjük.

Cibalae eddig név szerint is ismert 7 decuriójából hat császárnevet viselt: egy Cocceius, kettő Ulpius kettő Aelius, egy pedig Aurelius volt. Povinciálisok voltak tehát, cognomenjük azonban már latin, nem utal közelebbi eredetükre.
A császárnevek ilyen nagyfokú szóródása egyébként megfelelne a breucusok vagy cornacasok fokozatos, katonai szolgálat révén történő romanizálódásának. A Cocceiusok, vagyis olyanok, akiknek a római polgárjoga Nerva császárra vezethető vissza, a principes civitatis, vagyis a törzsfőnökök, fejedelmek körében bukkannak fel Pannoniában.

A néhány elöljáró között egy lovag és egy tartományi főpap is van, akik egyidőben éltek. Ebből arra következtethetünk, hogy Cibalae elitje gazdag volt, vagy legalábbis ennek az elitnek volt egy tartományi viszonylatban is súllyal bíró rétege, amit talán érthetővé is tesz a város kedvező fekvése és nagy átmenő forgalma.