A municipium Iasorumot említő felirat, hasonlóképp a res publica Iasorumot említő emlékekhez, Daruvárról került elő, arról a helyről, ahová egyébként az itinerariumok által említett Aquae Balisae lokalizálható. Municipium Iasorumot nem ismernek az itinerariumok. Mindezek alapján a kutatás a két nevet egyazon város alternatív elnevezésének tekinti, hasonlóképp, mint a fentebb már tárgyalt municipium Latobicorum és Neviodunum párhuzamos elnevezéseit.
A municipium Pannonia kettéosztása után Pannonia superiorhoz tartozott. Mint azt a város elnevezése mutatja, a municipium Iasorum a Iasi törzsének szállásterületén lett alapítva. Városi jogú önkormányzatát a polgárközösség valószínűleg Hadrianusnak köszönhette. Erre utal - bár ez önmagában még nem bizonyíték - a municipium decuriójának hadrianusi újpolgársága, és mindenekelőtt a város quattuorviri által történő vezetése, ami a hadrianusi municipiumokra jellemző a dunai tartományokban.

Magát a civitas Iasorumot sem a municipium alapítását megelőzően, sem azt követően nem említik feliratok. A municipium alapítását megelőzően azonban biztos, hogy létezett, mert a civitas kapott - részben vagy egészben municipiumi rangot. Pliniusnak a Iasira vonatkozó adatából, és a fennmaradt településnevekből arra következtethetünk, hogy a Dráva és Száva között igen kiterjedt szállásterületük volt: északnyugaton a Serretes és Serrapilli ill. Poetovio, délnyugaton a Varciani és Siscia colonia, délen a Száva, ill. az Oseriates, keleten a Breuci ill. Marsonia és az Andizetes voltak a szomszédjaik. A municipium és a civitas egymáshoz való viszonyának részleteit források hiányában nehéz tisztázni.
Mindenesetre a Iasi és a municipium esetében is ugyanazt a topográfiai jellegzetességet figyelhetjük meg, mint az eddig tárgyalt municipiumok illetve civitasok esetében: a municipium központja a törzs szállásterületének szélén helyezkedett el. A gyanú azonban, hogy Aquae Balisae esetleg csak a szóbanforgó terület keleti felének lett a központja, vagy másképpen fogalmazva, hogy Hadrianus alatt esetleg csak a civitas egyik részét municipalizálták, nem igazolható.
A Severus-korban - minden valószínűség szerint még a Constitutio Antoniniana előtt - Aquae Balisae / municipium Iasorum territóriuma a Iasi szállásterületének egészére kiterjedt. A territorium északnyugati részén fekvő Ioviát (a mai Urbanovec és Vukovec környéke, a Mura torkolata közelében) ugyanis Aquae Balisae egyik alárendelt pagusa központjaként említi egy felirat. Ugyanez a felirat a pagus Iovista egyik vicusát, Cocconetest is megemlíti. A falu a Dráva jobbpartján haladó út mentén, valahol a mai Barccsal átellenben keresendő.

Annak következtében, hogy a Balkán és Itália valamint a nyugati tartományok közötti forgalom súlya a Száva menti útról fokozatosan a Dráva-mentire helyeződött át, megnövekedett a Dráva partján fekvőpagus-központ, Iovia jelentősége is, és a település valamikor a 4. században önkormányzati jogot, civitas rangot kapott.
Aquae Balisae ebben az időben is létezett, nem tudjuk azonban - az Itinerarium Antonini nem jelöli ugyanis a települések statuszát - hogy a két település viszonyában valójában mi is történt: Iovia egyszerűen csak átvette Aquae Balisaetól a központ szerepét, de megmaradtak a régi adminisztratív keretek, vagy apagusával egyetemben kivált Aquae Balisae territóriumából és önálló várossá lett.