logo

XIV Aprilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Szentélyek - Sárkeszi

A sárkeszi Mithraeum nagyságát tekintve előkelő helyet foglal el a Duna-menti szentélyek sorában. Sárkeszi határában a Ságvölgyi dűlő mellett került napvilágra három oltár, majd az ezt követő feltárások során további leletekkel együtt az egykori szentély néhány fala is felszínre került.

„A lelőhelyet körülfogó épületből ugyan igen kevés maradt fenn, a meglévő faltöredékek azonban elegek ahhoz, hogy a jellegzetes formájú Mithras-szentélyt, Mithraeumot felismerjük benne.”

Kereken 23x10 méternyi alapterülete meghaladja valamennyi pannoniai Mithras-szentély területét, a carnuntumi III. Mithraeum kivételével, így a szentély jelentőségéhez kétség sem fér. A szentély déli fala teljes hosszában megmaradt, emellett a keleti falnál, ahol a szentély fő kultuszképe volt található csupán egy szakaszon látható az épület eredeti félköríves falazata. Az ilyen apszisban végződő szentélytípus igen ritkán fordul elő. A szentélyt kelet-nyugati irányban tájolták, a keleti oldalon lévő bejáraton keresztül egy pronaosba jutunk, innen léphetünk be a háromosztatú szentélybe.

A két egyenként három méter széles podium között egy négy méter széles cella volt, a podiumok nem csatlakoztak a szentély hátsó záró falához, hanem az oldalfalakhoz csatlakozva néhány méterrel korábban végződtek.
A nyugati falon lévő kultuszkép a Kr. u. 2. század utolsó harmadára keltezhető és valószínűleg egy aquincumi műhelyből származik. Ehhez hasonló kultuszképek: CIMRM II. 1658; 1599; 1665; 1683. Ilyen nagyobb szentély népesebb vallásos közösséget tételez fel, talán a közeli Gorsium hívői is ebbe a szentélybe jártak. Sárkeszi területéről más, jelentősebb római kori emlék eddig még nem ismert.

Szentélyünk a Sárkeszi közelében kimutatható romanizált bennszülött telep határában, a Kr. u. 2. század utolsó évtizedeiben épült. A szentélyt később, a Kr. u. 3. század első felében kijavították, illetve megnagyobbították. Ezzel az új alapítással hozhatók kapcsolatba egy nagy oltár töredékei és Septimius Valentinus optio fogadalmi oltárai.
A szentély további sorsáról csupán feltételezéseink lehetnek, az a tény, hogy a nagy kultuszkép, az oltárok és a többi lelet a szentély előterében elásva kerültek elő, a szentély Kr. u. 4. századi felhagyására és az emlékek gondos elrejtésére enged következtetni.



Forrás:
Részletek Vágási Tünde (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szak, ókortörténet) A pannoniai katonaság vallási élete a principátus korában. Mithras és Jupiter Dolichenus-kultuszának feliratos emlékei című Diplomamunkájából