Felkelések

Már rögtön Heródes halála után kitört Jeruzsálemben egy fölkelés. Ez a lázadás annak a következménye volt, hogy Heródes nemsokkal halála előtt, Júdást és Mathiast kivégeztette (13.5). A velük rokonszenvezők Heródes tanácsadóinak megbüntetését követelték. Archelaus, akit Heródes utódának jelölt ki, csapatokat küldött a fölkelés leverésére. Ez először meghiúsult, mire Archelaus újabb csapatokat vetett be, amelyek vérbe fojtották a lázadást1.
Archelaus Rómába távozása után (vö. 14.1.2) újabb zavargások törtek ki Júdeábán, amelyeket Varus, Szíria helytartója fékezett meg. Miután helyreállította a rendet, visszatért Antiochiába, de Jeruzsálemben hátrahagyott egy légiót Sabinus parancsnoksága alatt, hogy fenntartsa a nyugalmat. A nyugalom azonban nem tartott sokáig.
Sabinus erőszakos módon elnyomta a népet, ezért újabb zavargások törtek ki. Ez éppen pünkösd ünnepén történt, amikor sok zarándok volt Jeruzsálemben. Még Heródes katonái is csatlakoztak a fölkelőkhöz Júdeán kívül is fölkelések törtek ki. Galileában Júdásnak, Hizkijjá (12.6.2) fiának Pereában pedig Simonnak, Heródes egykori rabszolgájának a vezetése alatt.

Az események következtében Varus visszatért Palesztinába. IV. Aretas nabateus király (Kr.e. 9-Kr.u. 40) segédcsapatainak támogatással sikerült levernie a lázadókat. Utána kétezer lázadót feszítettek keresztre. A fentiek mutatják, hogy Heródes halálát közvetlenül követő időszakot határozottan nem lehet békés kornak jellemezni.


Heródes végrendelete

Amíg az elmondott események lejátszódtak, Heródes családjának legnagyobb része Rómában tartózkodott, hogy Heródes végrendeleti intézkedéseit szabályozzák. Köztük volt Heródes három fia: Archelaus, akit trónutódjának jelölt ki, Heródes Antipas, akire Galileát és Petreát bízta és Fülöp. Mindhárman érdekeikért emeltek szót Augustusnál, akinek meg kellett erősítenie a végrendeletet. Heródes Antipast Heródes családjának legtöbb tagja támogatta. Ő azt sürgette Augustusnál, hogy Archelaus helyett őt jelölje ki trónörökösnek, Heródes egy korábbi végrendeletének megfelelően.
Eközben még két küldöttség érkezett Palesztinából Rómába. Egy Júdeából azzal a kéréssel, hogy senkit se tegyenek Heródes családjából királlyá, hanem a kormányzást bízzák egy főpapra. A másik Gadara, Gáza és Hipposz görög városokból érkezett és azt kérte, hogy vegyék föl őket Szíria római provinciába.
Némi habozás után Augustus úgy döntött, hogy Heródes végrendeletét részben erősítette meg. A három említett görög várost betagolták Szíriába, Archelaus Júdeát, Samáriát és Idumát kapta, Heródes Antipasé lett Galilea és Perea, Fülöpé Auranitis, Trachonitis és föltehetőleg Iturea7. Egyikük sem nevezhette magát királynak, Archelaus etnarcha lett, a két másik tetrarcha.