Titus 71-ben tartotta diadalmenetét Rómában, ahol még Heródium, Maszada és Machaerus erődítményét nem foglalták el a rómaiak. A nagyszámú foglyon kívül ott vitték a templom hétágú gyertyatartóját és a szent kenyerek asztalát. Ekkor még Heródium, Maszada és Machaerus erődítményét nem foglalták el a rómaiak. Ezt a feladatot Titus arra a Sextus Lucius Bassusra bízta, akit 71-ben Vespasianus nevezett ki Júdea procuratorává. Heródiumot valószínűleg nem túl sok fáradsággal már 71-ben elfoglalták.
Machaerus ostroma valamivel több időt vett igénybe. De így sem harcolok sokáig, mert a védők megadták magukat a szabad elvonulás föltétele alatt. A régészeti kutatás feltárta azokat a pusztításokat, melyeket Bassus 72-ben itt okozott. Röviddel ezután Bassus meghalt. Utódjára Flavius Silvára maradt az a feladat, hogy az utolsónak maradt erődítményt Maszadát elfoglalja. 73 kora tavaszán fogott hozzá.

A Maszadát megszállók vezetése Eleázár kezében volt. Ő Júdás Galileus unokája. Eleázár és hívei már 66 óta Maszadában voltak, és nem ültek ott tétlenül. A kazamatákat amennyire csak lehetett, lakhatóvá tették a családjaiknak, gondoskodtak elegendő élelemről és vízről, hogy hosszú ostromot is kiállhassanak. Ezzel szemben a rómaiaknak az élelmiszer és vízellátás igen nagy gondot jelentett, mert messziről kellett mindent odaszállítani. Ezen felül májustól kezdve a hőség majdnem elviselhetetlenné vált, ami azt követelte tőlük, hogy a hódítást hamar, még az év elején fejezzék be.
Silva egy majdnem 3500 méter hosszú fal építésével kezdte, amelyet még tornyokkal is megerősítettek. Ezekből tudták lőni az erődítményt. Egy földsánc segítségével sikerült a rómaiaknak a kazamata falba rést lőniük. A védőknek ugyan sikerült ezt faépítménnyel betömniük, de ezt a rómaiak felgyújtották és ezzel a helyreállítást semmivé tették. Maszada eleste akkor már csak idő kérdése volt.

Mielőtt azonban a dolog odáig jutott volna, az erődítményen belül lejátszódott egy dráma. Amikor a rómaiak benyomultak Maszadába, azt látták, hogy az ostromlottak családjukkal együtt öngyilkosságot követtek el. Eleázár hívta fel őket arra, hogy így cselekedjenek, valószínűleg a Deut 6,5 alapján. Josephus szerint (BJ VII,406) ez a tettük még a rómaiak csodálatát is kiváltotta. Csak két asszony és öt gyerek tudott ebből az öngyilkosságból megmenekülni.
Egy barlangban, közvetlenül Maszada sziklacsúcsa mellett az ásatások alkalmával 25 csontvázat találtak. Ezek Yadin véleménye szerint Maszada utolsó védőié voltak. Nem egészen világos, melyik évben esett el Maszada. Általában úgy tartják, hogy ez 73-ban volt. Két újabban talált felirat alapján viszont valószínűbbnek látszik a 74-es év.