Raouenna, Rabenna, ősrégi város Gallia Cispadanában Bedesis folyócska mellett, nyolc kilométernyire az Adriától, mocsarak és posványok által védett fekvésben.

Strabo szerint thessaliai görög gyarmatosok alapították, de Augustus koráig meglehetős jelentéktelen maradt. E császár a római hajóhad egy részét oda helyezte s ez okból közelében nagy kikötőt épített, mi által a város nagy virágzásnak indult.

Természet és művészet erős, szinte bevehetetlen várrá avatta Ravennat, úgy hogy Italia kulcsának tartották. Sok csatornájánál fogva az ókor Velencéjének lehet mondani. Ravenna, nevezetes vívóiskolájáról is.

A germán Arminius itt nevelkedett s a római császárok Honoriustól kezdve székvárosuknak használták, Odoacer bukása után Nagy Theodorich új birodalma fővárosává tette.

539 óta a görög exarchatus főhelye.