Massalia, ma Marseille

Nagy kereskedelmi város, melyet 600 körül Kr. e. a Rhodanus keleti torkolatánál (sinus Gallicus) egy félszigetszerű sziklás előfokon kivándorolt phocaeabeliek alapítottak. A tornyos falakkal védett várost egy vár is oltalmazta, melyben Apollo, Artemis és Pallas templomai voltak.

Virágzását jellemzi, hogy idővel képes volt Gallia déli partja hosszán több gyarmatot alapítani, úgymint Agatnét (ma Agde), Antipolist (ma Antibes), Nicaeát (ma Nizza), Monoecust (m. Monaco); a hispaniai parton pedig Rhodét (ma Rosas), Empoiraet (ma Ampurias).

Massilia műveltsége görög volt és csak később a római hódítók alatt latinosodott el. Száműzött rómaiak, mint T. Annius Milo, szerettek itt tartózkodni. Politikától tartózkodott a város de a Caesar és Pompejus közti polgárháborúban mégis Pompejus pártját fogta, hajóhadának megnyitotta kikötőjét, szembe szállt Caesar hadával, de Treboniustól és D. Brutustól 49-ben Kr. e. vereséget szenvedett.

Massilia kénytelen volt átszolgáltatni hadiszereit és hajóit, kincstárát pedig a győztes javára kiüríteni és megszűnt politikai szerepet játszani.