Gallia Lugdunensisben a parisiusok fővárosa a Sequana egyik szigetén; ma Párizs.

Az őskori település és a galloromán kor között Párizs története teljesen elmosódott. Mindössze annyi ismeretes, hogy a párisii gall nép uralta a területet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot.
A legelterjedtebb nézet Kr. e. 250 és Kr. e. 200 körülire teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert. Ahogy a város helyével kapcsolatban is csak találgatni lehet.

Korábban a Cité szigetére gondolták a gall várost tenni, ám ott minden lelet elpusztult a metró építése folyamán. Más feltételezések szerint a Saint-Louis szigeten lehetett a város, de akár azzal szemben – a mai bal parton – is elterülhetett. A legújabb – sokszor vitatott – hipotézis a Valérien-hegyre gondolja az ókori települést.

Kr. e. 52-től, miután Labienus gall helytartó elfoglalta a várost, az a Lutetia (francia: Lutèce) nevet kapta, a gall főváros szerepe pedig egyértelműen Lugdunumra (mai Lyon) hárult.

A Kr. e. 1. századi római város a Szajna bal partján, pontosabban a mai Saint-Germaine körút a Val-de-Grâce és a rue Descartes által határolt területen a Luxemburg-kertig terült el. Központjai a mai rue Saint-Jacques mellett feküdt.

A város egy római kori vidéki város létesítményeivel volt ellátva, színház, fórum működött Lutetiában. A várostól délre találták meg a temető nyomait.