Az i. e. 4–3. században a gall törzsek Észak-Itáliát is domináns módon uralták, ezért az „Alpokon in­nen” (vagyis Róma felé) eső területet Gallia Cisalpinának nevezték. Az „Alpokon túli” rész neve Gallia Transalpina volt, amelyet i. e. 121-re hódítottak meg, az Ibériai-félszigettel történő közvetlen kom­munikáció biztosítására. Ez a terület lett a későbbi Gallia Narbonensis, amely a mai Franciaország Provence, Alpes–Côte d’Azur, Languedoc-Roussillon és a Rhône–Alpes körzeteit foglalja magában.

A tartomány nevét az i. e. 118-ban létrehozott Narbo Martius coloniáról (Narbonne) kapta. Legjelentő­sebb városai Arelate (Arles), Massilia (Marseille), Aquae Sextiae (Aix-en-Provence), Nemausus (Nîmes) és Vienna (Vienne) voltak. A magasan romanizált tartomány mögött elterülő, egészen a Rajna-folyóig húzódó hatalmas területet — utalva lakóik barbár hajviseletére — Gallia Comatának, vagyis „Loboncos Galliának” nevezték. (Gallia Narbonensis másik neve a Gallia Bracata, vagyis a Nad­rágos Gallia volt, utalva az őslakók viseletére.) Ezt a területet Iulius Caesar hódította meg i. e. 58–51 között több hullámban.

Gallia Comatát Caesar három nagy részre osztotta: Aquitania tartomány a Pireneusoktól a Garumnáig (Garonne); Celtica tartomány Aquitaniától a Sequanáig (Szajna); Belgica a Sequanától a Rhenusig (Rajna) terült el. Augustus i. e. 27-ben új beosztást alkalmazott, amely Narbonensis, Aquitania, Lugdunensis és Belgica tartományokat különböztetett meg. (Utóbbit a Rajna-menti tartományoknál tárgyaljuk.) A rómaiak az őslakosságot civitasokba szervezték, és erőteljes urbanizációt folytattak.

Appianos, illetve Caesar 400 népet és 800 települést említett Galliában (App. Celt. fr. 1.6; Caes. BC II. 150. [627]); az 1. század vé­gén élt Flavius Iosephus szerint 315 nép és 1200 város volt a területén (BJ II.16.3 [373]) – bár sok „város” alkalmasint aligha lehetett nagyobb egy átlagos méretű mai falunál. Aquitania fővárosa ele­inte Mediolanum Santo­num (Saintes) volt, később ezt a szerepet Burdigala (Bordeaux) vette át. Lugdunensis fővárosát eredetileg Colonia Copia Felix Munatia néven alapították i. e. 43-ban, de ké­sőbb Lugdunum (Lyon) néven vált ismertté.

Augustus döntése alapján nemcsak tartományi főváros, hanem a három gall tartomány birodalmi központja is lett. Rómán kívül először itt létesült pénzverde (i. e. 15), és a mai Croix-Rousse dombon a három gall tartomány vallási központja is létrejött (i. e. 12). Belgica tartomány eredeti fővárosa — Strabón közlése szerint — Durocortorum (Reims) volt, de ké­sőbb Augusta Treverorumba (Trier) költözött. Az átköltözés oka és időpontja egyelőre nem ismert.