Kr. e. a 3. században külön országot képezett Kisázsiában, mely Nyugaton Phrygiával, Délen Lycaoniával és Cappadociával, Keleten Pontusszal, Északon Bithyniával és Paphlagoniával volt határos.

Az északi rész zord hegyvidék volt, a déli rész síkság és sóspuszta, de volt termékeny lapálya és legelője is, különösen a finom gyapjas juhoknak (angora kecskék).

Az északi határon volt az Olympus és az Orminium hegység és Nyugaton a Dindymus; folyói közül megemlítendő a Sangarius (m. Szaharia) az ő mellékfolyóival és tovább Keletre a Halys.