Dacia Inferior, később Dacia Malvensis városa, a Cserna és a Duna találkozási pontjánál. Ulpianus a daciai ius Italicummal bíró városok közé sorolta, traianusi alapításúnak véve és colonia rangon említve.
A feliratos források ezt nem erősítik meg, Dierna csak a Kr. u. III. században tűnt fel, mint város. Az ismert adatok szerint Dierna egy municipium Septimium volt, amelyet az uralkodó legfeljebb Kr. u. 197-ig alapított. Élén quattuorvirek álltak. A Kr. u. 197 és 271 közötti időből a következő papi tisztséget és viselőjét ismerjük a településről:


Flamen

Több városban viselt tisztségeket és papi hivatalokat, köztük Diernában is. A flameni tisztség egyedüli képviselőjeként ismert Diernából, általa lényegesebb következtetések nem vonhatók le a város szervezett vallási életére vonatkozóan:

D 53 L(ucius) Iu|l(ius)] [B|assinus

A Kr. u. II. század legvégétől trib(unus) leg(ionis), dec(urio) munic(ipi)(), dec(urio) munic(ipi)(2), flam(en) munic(ipi)(3) flam(en) col(oniae)<2), Ilvir col(oniae)O), dec(urio) col(oniae)(3>.

Az a tény, hogy tisztségei és hivatalai hat daciai városhoz kötötték a személyét, amelyek közül Dierna csak az egyik volt, feltételezi, hogy egyik flaminatusának helyszínén legalább két fiamén volt, akik közül az egyik biztosan a helyszínen volt a szertartások és ünnepek helyi bonyolítására.
A flameneknek, mint a császárkultusz papjainak városonként ugyanazokon az ünnepnapokon jutott szerep. Mivel két fiamén inkább a coloniában várható, ezért [B]assinus Diernában egyedüli fiamén lehetett, azaz ott látta el főleg a papi teendőket. Diernában sem zajlott a város vallási élete legalább pontifexek és augurok nélkül; a fiamén jelenléte már önmagában utal a pontifexi collegium létére, azonban a többi papi tisztségre vonatkozóan egyelőre adatokkal nem rendelkezünk.



Szabó Ádám