Talán a legrégebbi daciai római település a Duna partján, Dacia Inferiorban illetve Malvensisben. Hadrianus emelte municipiumi rangra, hivatalos neve municipium Aelium Hadrianum Drobetensium volt. Élén duumvirek álltak. A municipiumi korszakból, azaz Kr. u. 117-138 és 193-197 közötti időből a következő papi tisztségeket és viselőiket ismerjük a városból:


Flamen

Egy fiamén ismert a municipiumból; általa pusztán a papi hivatal léte igazolt a municipális periódusból, ami egyébként is tudható lévén egy római jog szerint szabályozott városról szó. Nagyon fiatalon vált flamenné, a II. század közepe táján, második felében; a papságra való pályázat munerális költségeit a nagyapja állta helyette:

D 58 C(aius) Iul(ius) Naesus Sabinus fiamén m(unicipi).

Nem állapítható meg, hogy egyszerre hány fiamén volt hivatalban Drobeta municipiumá bán, de az feltételezhető, hogy a municipiumi periódus legalább egyharmadnyi idejében kora által a településen ó látta el a flaminatusszal járó papi teendőket.


Pontifex

Egy pontifexet ismerünk Drobeta manicipiumából, aki a Kr. u. II. század folyamán töltötte be a papi hivatalt:

D 24 Cn(aeus) Aem[iiia]nus

Kr. u. 117/138-193 között pontjifex], I[Ivir, -Iviralis?] mun(icipi).

Töredékes felirata szövege szerint talán duumvir is volt a városban. Általa nem állapítható meg az egyszerre hivatalban levő pontifexek száma. Ha egyedül volt, úgy ő képviselte a városban a collegium pontificum pontifexek, valamint a flamennel [vö. D 58[ együtt ketten alkották a nem túl népes collegiumot.


Colonia Septimia Drobetensium

A hadrianusi municipiumot Septimius Severus emelte colonia rangra colonia Septimia Drobetensium néven, közelebbről nem meghatározható időpontban, a Kr. u. II. század végén vagy a Kr. u. III. század elején. A coloniai korszakból, azaz Kr. u. 193-211 és 271 közötti időből a következő papi tisztségeket és viselőit ismerjük a városból:


Flamines

Két fiament ismerünk Drobeta colonia korszakából. Felirataik keltezhetősége alapján, azaz a colonia alapításától fogva, flaminatusukat a Kr. u. III. század első évtizedeiben viselték. Mindketten lovagok voltak, akik a katonaságot követően municipális pályára léptek, amelyen több más tisztség mellett eljutottak a duumviratusig:

D 53 L(ucius) Iu[l(ius)[ [Bjassinus A Kr. u. II. század legvégén, a Kr. u. III. század elején trib(unus) leg(ionis), dec(urio) munic^pi)^), dec(urio) munic(ipi)(2), flam(en) munic(ipi)(3), flam(en) col(oniae)(2),

Ilvir col(oniae)(), dec(urio) col(oniae)(3).

D 4 T(itus) Ael(ius) T(iti) Ael(i) Zeuxi fil(ius) Pa[p(iria tribu)] Aelianus A Kr. u. III. század elejétől ec](uo) [p(ub 1 ico)], [praef(ectus) coh(ortis) I] Noric[orum], Ilvir, fla[m(en)], patronus col(oniae).

A feliratok keltezhetősége szerint nem zárható ki, hogy legalább egy ideig párhuzamosan töltötték be a flameni hivatalt. Ezáltal feltételezni lehet, hogy Drobetában is két fiamén volt hivatalban, akár Sarmizegetusában, vagy a pannonia inferiori Aquincumban. Egyikük két városban töltötte be a flameni hivatalt, Drobeta mellett a szomszédos Diernában [D
53].
A jelenség a drobetai flamenek számát valóban legalább kettőre javasolja, hiszen a megfelelő és ugyanakkor zajló ünnepeken az ismertek egyike Diernában flaminálhatott. A két ismert drobetai fiamén léte közvetett adatot képez a collegium pontificum működésére is.


Sacerdos

Drobetán előkerült feliratról Iuppiter Dolichenusnak három sacerdosa ismert a Severus korból [D 90, 91, 92], Ok sacer(dotes) c(o)hortis pri(mae) Sag(ittariorum)-ként határozták meg magukat, így nem a városi papságba tartoznak, hanem a csapattestck sacerdosai közé. Nem zárható ki, hogy a város vallásos életében is szerephez jutottak, mint porolissumi hasonló papságot viselt kollégáik [D 26, 30, 31], de adat nincs erre.




Szabó Ádám