A belfölddel folytatott kereskedelem csakhamar virágzóvá emelte, de később Carthago elnyomta, majd i. e. 25-től római gyarmattá lett.
Itt született Septimius Severus császár.
A libyaiak által 366-ban való feldúlását soha ki nem heverte. Romjai ma Lebda nevet viselnek és a mai Horms város mellett találhatóak
Ez a város volt a föníciaiak első kereskedelmi telepe Tripolitániumban, a Krisztus előtti 8. században. Karthago fennhatósága alatt állt, a numidiaiak hódítása után pedig római uralom alá tartozott (Kr. e. 46).
A Római Birodalom fennállása idején Leptis Magna nagy jelentőségre és vagyonra tett szert kereskedelmi központként. Itt cseréltek gazdát az afrikai egzotikus állatok, amiket a garamantészek hajtottak át a Szaharán. Elsősorban oroszlánokra és elefántokra volt kereslet az egész birodalomban, a cirkuszi játékokhoz.
A Pompeius és Caesar között dúló ellenségeskedés idején a város Caesarral szemben küzdött, és amikor az uralkodó győzött, 100 000 hektoliter olívaolaj volt a büntetése. Leptis Magna lakossága ebben az időben megközelítőleg 100 000 fő lehetett.
Miután Traianus uralkodása alatt a várost kolóniává nyilvánították, a város híres szülötte, Septimius Severus császár ius italicum jogot adományozott Leptis Magnának, amely további adómentességeket jelentett a városnak.
A 3. században a város hanyatlásnak indult az ismétlődő nomád támadások miatt. Bár Diocletianus alatt felújították és a provincia fővárosává tették, a vandálok 455-ös és arabok 647-ben történt hódítása idején vesztett jelentőségéből. Miután végül Tripoli lett a térség új központja, Leptis Magnából elvándorolt a lakosság.