Claudius császártól kezdve a fiscus (császári kincstár) pereiben a császári procuratorok jártak el, akik egyszerre voltak a fiscus képviselői és a per bírái is, lovagrendieknek fenntartott hivatal.

A princepsek alkalmazzák őket a magánvagyonuk (patrimonium) kezelésére is, részben pedig a császári provinciák pénzügyi igazgatására.