A senatus rendszeresen ülésezett minden hónap calendae-jén, idusán és nonae-jén, de az erre jogosultak (a dictatorok, consulok, praetorok, néptribunusok és később természetesen a császárok) bármikor összehívhattak rendkívüli ülést (kivéve a népgyűlési napokat és ünnepnapokat). A távolmaradókat bírsággal sújtották. A köztársaság vége felé február hónap minden napján, amikor csak törvényszerű volt, ülést tartottak a külföldi követek meghallgatására.
A senatus üléstermét mindig augurok szentesítették. Eleinte a Curia Hostilia volt a tanácskozások helye, később több templomban (pl. Concordia vagy Bellona szentélyében) is összeülhettek a senatorok. A principatus idején a Curia Iulia gyakori üléshely volt, de nem ritkán az egyik consul háza volt a kijelölt helyszín.
Az ülések előtt mindig kikérték a madárjósok véleményét.