A császár környezetében, az udvarban működött. Az uralkodó kísérettel rendelkezett - a comitatussal. I. Constantinus saját comeseit nevezte ki a főhivatalok élére, másrészt comes címmel tüntette ki katonai és polgári hivatalnokait.
Az V. sz.-ra így a comeseknek egész hierarchiája alakult ki, melyen belül három osztályt különböztetünk meg.

A.) A központi igazgatás legfőbb szerve a consilium principis helyébe lépő államtanács (sacrum consistorium) volt.


B.) A legfontosabb főhivatalokat az alábbi négy udvari főméltóság töltötte be:
- „magister officiorum” (kb. főudvarmester.) Ő alá taroztak a kancelláriai hivatalok, melyek a császár kegyeitől függő döntéseket öntötték formába, a levelezést és az egyéb hivatali ügyeket intézték, beadványok jogi elbírálásával foglalkoztak, a császári utazásokat szervezték.

- „magister officiorum” vezetése alatt működött még: az államrendőrség, a palotaőrség, a birodalmi posta, a fegyvergyárak.

- „quaestor sacri palatii” ( kb. főkancellár) feladata volt, az uralkodó nevében kiadott jog iratok levélformában való megfogalmazása.

- „comes sacrarum largitiorum „(kb. pénzügyminiszter), aki a birodalom pénz és adóügyeit igazgatta, a dioecesis – ezekben tevékenykedő alsóbb tisztviselők és apparátusaik segítségével.

- „comes rerum privatarum”, mely az uralkodó magánvagyonára felügyelt.


C.) A császári palota igazgatását a ”praepositus sacri cubiculi” (kb. főkamarás) végezte. A praetorianus gárda helyébe új testőrség lépett.


D.) Az államtanács mellett írnokok”(notarii)” dolgoztak.


2.) A birodalom területi igazgatásában a III.-sz. végén elvált egymástól a katonai és a polgári ágazat.

a.)”A polgári igazgatás Diocletianus alatt háromszintű rendszerré alakult:”

1.)A birodalom polgári igazgatását a négy ”praefectus praetorio” végezte, feladatuk volt a közigazgatás, a természetbeni adók behajtása és a legfelsőbb szintű törvénykezés.

2.) A két főváros nem tartozott a praefecturák (a birodalom négy közigazgatási területe) rendszerébe, élükön, egy-egy ”praefectus urbi „ állt, akiknek az összes városi hivatalnok alá volt rendelve.

3.) A vicariusok a középső szinten helyezkedtek el, akik a”praefectus praetorioknak„ segítettek.

4.) A provinciákat helytartók igazgatták, akik bíráskodtak, gondoskodtak az állami feladatok ellátásáról, és a közrendről, és felügyelték a tartományi városok önkormányzatát.


Katonai igazgatás

A katonai igazgatás három részre tagolódott:

1.) Egyes alakulatok a császár környezetében tartózkodtak.
2.) Mások a belső tartományokban voltak
3.) Egyesek pedig a határokat védték

A hadsereg főparancsnok és a legfőbb hadbíró a gyalogság részéről a magister peditum, a lovasság részéről a magister equitum volt.

A fővezérek mellé területi parancsnokokat ( magistrti militum) neveztek ki, akik mindkét fegyvernem alá tartoztak.

A dioecesisekben lévő katonai egységek a duces parancsnoksága alatt álltak.