logo

XXII Maius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Törvénytelenek kivégzése

A hazaárulás bűntettétől eltekintve római bolgárt sokáig nem volt szabad keresztre feszíteni. A polgárokat védő jogszabályokat azonban a zsarnokoskodó rabszolgatartók sokszor figyelmen kívül hagyták, így számos esetben törvénytelen kivégzésekre is sor került.
Kr. e. 70-ben óriási port kavart Rómában a C. Verres elleni büntetőper, melyben a vád képviseletét Cicero látta el. Verres szicíliai helytartóként igen sok súlyos visszaélést követett el. A legfőbb vád az volt ellene, hogy keresetre feszíttetett egy P Gavius nevű római polgárt. A volt propraetor az első vádbeszéd meghallgatása után - meg sem várva a per végét – önként száműzetésbe ment.

Az előző fejezetben már szó esett arról, hogy Gessius Florus helytartó is számos esetben visszaélt hatalmával Júdeában. Josephus Flavius beszámolója szerint egy alkalommal „Florus olyasmire vetemedett, amire eddig még egyik elődje sem: lovagrendi férfiakat - akik ugyan zsidó származásúak voltak, de kiváltságos római rangot viseltek - bírói széke előtt megkorbácsoltatott, aztán keresztre feszíttetett. Suetonius tudósítása szerint egyszer Hispaniában is történt hasonló jogtalanság.

Mikor Galba, a későbbi császár (68-69), még hispaniai helytartó volt, „egy gyámot keresztre feszíttetett, mert megmérgezte gyámfiát, akinek örökösévé is őt jelölték; ez az ember a törvényekre hivatkozott, és bizonyította, hogy római polgár, mire Galba, vigasztalásul és némi megtisztelésül, a büntetésnek mintegy enyhítéseképpen elrendelte, hogy egy másik, jóval nagyobb, fehérre festett keresztet állítsanak fel neki.

Láthatjuk tehát, hogy Róma magisztrátusai sok esetben durván megsértették azokat a szabályokat, melyek a polgárokkal szembeni büntető hatalmukat korlátozták.



Forrás: Sáry Pál - Keresztre feszítés az ókorban