logo

XXII Maius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A klasszikus jogi szövegek későbbi módosítása

I. IIustinianus császár (527-565) legfőbb politikai céljának a kettészakadt Római Birodalom egységének helyreállítását tekintette. Ezt a célt a katonai hódításokon túl az egységes jogrend megteremtésével kívánta elérni. Uralkodásának első éveiben parancsot adott arra, hogy különböző bizottságok gyűjtsék össze és szerkesszék átfogó törvénykönyvekbe a római jog hatalmas anyagát.
A kodifikációs munkálatok legfontosabb eredményét a római jogtudósok műveiből összeállított Digesta képezte, ami törvénykönyvként 533-ban lépett hatályba. A kodifikációt végző jogászok a császár felhatalmazása alapján sok helyen módosították (interpolálták) a régi szövegeket, melyek nagy része a III. század elején íródott.

Amint a korábbiakban többször is láthattuk, a klasszikus remekjogászok (így p1. Paulus és Ulpianus) műveiben gyakran előfordult büntetésként a keresztre feszítés. Mivel ezt a kivégzési módot Iustinianus korában már rég nem alkalmazták, a kopilátorok a crux szó helyébe mindenhol a furca szót írták.
A furca ebben a korban a rabszolgák nyakába akasztott villa helyett már akasztófát, bitófát jelentett, csakúgy, mint a patibulum. Szent Izidor (Isidorus), a 636-ban elhunyt neves sevillai püspök szerint a bitófa enyhébb büntetés, mint a kereszt; a bitófán ugyanis azonnal meghal az elítélt, míg a kereszten sokáig szenved: „patibuli (= furcae) minor poena quam crucis. Nam patibulum (= furcam) adpensos statim exanimat, crux autem subfixos diu cruciat... "

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a keresztre feszítés alkalmazását a Római Birodalomban először I. Constantinus szüntette meg uralkodásának utolsó éveiben. A kegyetlen kivégzési módot Inlianus császár később ismét alkalmazni kezdte, utódai azonban e büntetést végleg eltörölték.

A keresztre feszítés helyébe az akasztás lépett, s e jelentős változást Iustinianus császár jogászai is figyelembe vették a régi római jogi szövegek kodifikációja során.



Forrás: Sáry Pál - Keresztre feszítés az ókorban