logo

XXII Maius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A kereszt szimbolikus értelme

A kereszt (crux) szót már a pogány rómaiak is használták metaforikus értelemben, a földi kínok és terhek jelképeként. Seneca az ember szenvedélyeit (cupiditates) apró keresztekhez (cruces) hasonlítja. Columella a földművelésről írott munkájában felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy bánjanak nagylelkűen a bérlőkkel, s ne ragaszkodjanak mereven jogaikhoz: „ne érvényesítsük mindenben törvényes lehetőségeinket, mert már a régiek megmondták, hogy a jog túlhajtása a legkínzóbb kereszt (summum ius summa crux).
A kereszt szót Jézus is gyakran használta metaforikus értelemben; jól ismerjük az önmegtagadó, áldozatkész, lemondó életre való felszólítását: „aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem.

Az elmondottakat a következőképpen foglalhatjuk össze. A keresztre feszítés az ókori ember számára a legszörnyűbb és leggyalázatosabb dolgot jelentette, s így nem csoda, hogy a keresztény tanok terjedését is nagyban nehezítette Jézus megfeszítésének ténye. A keresztre feszítés oly annyira hozzátartozott a mindennapokhoz, hogy az élet nehézségeit és megpróbáltatásait a kereszt okozta fájdalomhoz hasonlították.

A kereszténység hatására ez a metafora még inkább elterjedt. Szent Pál azt írja, hogy „akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt.



Forrás: Sáry Pál - Keresztre feszítés az ókorban