logo

XXVI Januarius MMXXII AD

A keresztre feszítés orvosi szemmel

A keresztre feszítés ókori módszerei és az anatómia ismeretében módunk van arra, hogy képet alkossunk e lassú kivégzési mód orvosi vonatkozásairól. Nyilvánvaló, hogy minden sebbel heves fájdalmat, agóniát akartak okozni, és a halál oka is több tényezőre vezethető vissza.
A keresztre feszítést megelőző korbácsolás az elítélt meggyengítésére szolgált. Álló testhelyzet okozta alacsony vérnyomás, sőt keringési sokk lehetett a következménye jelentős vérveszteség esetén.
Amikor az áldozatot a kezek átszögelésére készülve háttal a földre dobták, a korbács ejtette sebek minden valószínűség szerint újra felszakadtak és porral szennyeződtek. Ráadásul a korbács szakította fájó sebek minden lélegzetvételnél a durva facölöphöz dörzsölődtek. Ennek következtében a vérveszteség a hát sebein keresztül valószínűleg tovább nőtt a keresztre feszítés kínjai közben. A kitárt, de nem egészen kinyújtott kezek csuklóit a patibulumhoz szögezték. Bizonyított, hogy a csukló csontjai és szalagjai elég erősek a rajtuk függő emberi test súlyának megtartására, a tenyér viszont nem.

romaikor_kep



A vasszegeket tehát valószínűleg az orsócsont és a kéztőcsontok, vagy a kéztőcsontok két sora között verték át, vagy közvetlenül az erős, szalagszerű hajlítóizom függesztő szalagja és a különböző kéztőcsontok között húzódó szalagokon keresztül.
Bár a szög a csukló több pontján is áthaladhat a csontok között anélkül, hogy törést okozna, a nagyon fájdalmas csonthártyasérülés valószínűsége nagynak tűnik. Továbbá az átvert szög szétzúzza a meglehetősen nagy, középső érző-mozgató ideget.

Az ideget érő inger kínzó nyilallást, égő fájdalmat kelt mindkét karban. Bár a közbülső ideg átvágása a kéz részleges bénulását eredményezi, a sok szalag vasszöggel történt átszúrása és összehúzódása karomszerű markolást okozhat. A legáltalánosabban elterjedt módszer szerint a lábakat a cölöp külső oldalára szögezték egy vasszöggel, melyet a második és harmadik lábközépcsont között, közvetlenül a lábtőcsontokhoz való csatlakozásnál vezettek át. Valószínű, hogy a szögek a mély szárkapocscsonti ideg, és a középső és oldalsó talpi idegek ágait megsértették.
Bár a korbácsolás jelentős vérveszteséggel járt, maga a keresztre feszítés viszonylag vértelen eljárás volt, mivel egyetlen nagyobb ütőér sem halad át a keresztre feszítés közben megsértett anatómiai pontokon, kivéve talán a mély talpi ívet.

A keresztre feszítés fő hatása - a kínzó fájdalmon túl - a normális légzés, különösen a kilégzés zavara volt. A test súlya a vállakon és a kinyújtott karokon függve egy idő után a belégzés állapotában merevítette meg a bordaközi izmokat, és ezzel akadályozta a passzív kilégzést. Ennek következtében a kilégzés elsődlegesen a rekeszizomra maradt, és felszínessé vált.
A légzésnek ez a formája nem volt kielégítő, így hamarosan a vér fokozott CO2 tartalmához vezetett. Az emiatt, valamint a fáradtság következtében kezdődő izomgörcsök, tetanuszos összehúzódások még tovább nehezítik a légzést.

romaikor_kep



A megfelelő kilégzéshez a testet a lábakra nehezedve, a könyök megfeszítésével, a vállak előregörbítésével meg kellett emelni. Ez a művelet azonban a test teljes súlyát a lábfejcsontokra helyezte, hasító fájdalmat okozva ezzel.
Ezen túlmenően a könyök megfeszítése a csuklók szögek körüli elfordulásával járt és égő fájdalmat okozott a sérült közbülső idegek mentén. A test megemelése pedig a megkorbácsolt hátat a durva facölöphöz dörzsölte. A kinyújtott, felemelt karok izomgörcse és zsibbadása csak növelte a kínokat. Ennek eredményeképpen minden kilégzési kísérlet egyre gyötrőbbé és fárasztóbbá vált, és esetleg fulladáshoz vezetett.

Keresztre feszítés esetében a halál tulajdonképpeni oka több tényezőből állt, és ha esetenként változott is valamelyest, a két legkiemelkedőbb ok valószínűleg keringési sokk és a kilégzésben beállt fulladás volt.
A halált előidéző járulékos tényezők lehettek: vérveszteség, stressz okozta ritmuszavarok, vértolulásos szívelégtelenség, melyet a szívburki- és talán mellhártya ömleny gyors felhalmozódása okozott. A lábak térd alatti megtörése, ha végrehajtották, perceken belül fulladásos halálhoz vezetett. A kereszthalál minden tekintetben gyötrelmes volt.


Forrás:
http://www.jelek.hu/index_.php?tid=23&fp=9