Az Itália feletti uralom Kr. e. 265-re végbement megszerzése után a Karthágóval vívott két sikeres háború (első pun háború Kr. e. 264-241. második pun háború Kr. e. 219-201) Rómát a Földközi-tenger nyugati medencéjének urává tette. A hatalma alá vont területekből Róma nem hozott létre homogén területi államot, hanem azoknak csak töredékét annektálta a városállamba, többnyire azonban megelégedett azzal, hogy a tőle függővé vált közösségeket nemzetközi szerződésekkel rendelje alá akaratának. Annexiós és szövetségi politikájában a gazdaságosság elvét követve törekedett a legkevesebb hatalmi eszköz igénybevételével a lehető legtöbb eredményt elérni. A birodalom szervezetének áttekintéséhez Itália és a rajta kívüli területek (provinciák) között különbséget kell tennünk.