A szavazati joggal (ius suffragii) rendelkező polgárok akaratnyilvánító szerve a népgyűlés, a comitia volt. Ezen a polgárság nem formátlanul. hanem meghatározott csoportokba (centuria vagy tribus) sorolva vett részt, mint comitia centuriata vagy comitia tributa, és ezekhez járult később a concilium plebis tributa is. A királyság korából megmaradt comitia curiata a köztársaság korában már nem volt valódi döntéshozó szerv, a polgárok azon ténylegesen részt sem vettek, hanem 30 kirendelt lictor által képviselve csak szimbolikusan gyűltek össze a curiák. 

A comitiátől különbözik a contio, a polgároknak ugyancsak a magistratusok által összehívott formátlan gyűlése, amely egyrészt a népgyűlések előkészítésére, az azok elé terjesztendő határozati javaslatok ismertetésére szolgált, másrészt itt tették közzé a magistratusi rendelkezéseket (edictumokat), a senatusi határozatokat, és itt olvasták fel a hadvezérek jelentéseit is. A contio előtt adták vissza hivatali évük leteltével tisztségüket a népnek a magistratusok, és itt hajtották végre a népgyűlés által megerősített halálos ítéleteket.