logo

XXVII Maius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A népgyűlések (Comitia)

A comitia olyan gyűlés, melyen a nép, az arra jogosított magistratus elnöklete alatt, valamely kérdésben szavazással döntött. A comitia tehát a nép különböző politikai felosztása szerint háromféle volt: comitia curiata, comitia centuriata és comitia tributa.

A comitia curiata a patríciusok gyűlései voltak s jelentőségük a királyok korára esik. A Servius Tullius féle reform alapján kialakult comitia centuriata óta azonban jelentőségük egyre csökkent és a patriciusi kiváltságok eltörlése után hatalmuk nagy része a comitia centuriatára szállott.
A comitia centuriata az egész nép (populus) gyűlése, melyen tehát mind a patríciusok, mind a plebeiusok részt vettek. Jó ideig ezek a gyűlések voltak a nép akaratának egyedüli kifejezői, bennök nyilatkozott meg a népfenség (maiestas populi), míg a nép külön gyülekezeteiből (concilia plebis) kifejlődött comitia tributa hatalmuk nagy részét magához nem ragadta.
De a köztársaság vége felé, a polgárháborúk zűrzavarában a comitiák nem tekinthetők többé a népakarat kifejezőinek, mert ekkor már vak eszközeivé lettek az erőszakos népvezéreknek, kik a nép szenvedélyét a maguk céljai szerint tudták irányítani.

A császárság nem szüntette meg a comitiákat, de azzal, hogy a választásokat a senatusra ruházta s a törvényhozásban is alárendelte a comitiát a senatusnak, minden jelentőségétől megfosztotta.
A comitiától meg kell különböztetni a contiót (előleges értekezlet).
A contiókat is a magistratus hívta össze, de nem azért, hogy a nép valamely javaslat sorsáról véglegesen döntsön, hanem, hogy valamely javaslatot előzetesen megbeszéljen, mellette vagy ellene hangulatot keltsen (suadere, dissuadere) vagy hogy tudomásul vegyen valamely előterjesztést stb.



Forrás: Fehér Adorján Római régiségek.