logo

XIX Quintilis AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A császárkor ábrázolása

Az első három évszázad ábrázolásai alapvetően realista portrék, bár az előnytelen vonások kendőzése s némi eszményítés egyes császárok esetében határozottan tetten érhető. Augustus például, akinek közel kilencven szoborábrázolása maradt fenn, sem ezeken, sem az érmein ne m öregedett meg.
A késő antikvitásban megváltozik a helyzet. A császárábrázolásokról, annak folytán, hogy megváltoztak az ábrázolás szempontjai, hiányoznak az egyedi vonások. Típusokkal, és ne m portrékkal van dolgunk, különösen az érméken. Ez utóbbiaknak van ugyan felirata, ábrázolásaikat azonban ne m nagyon lehet a többnyire névtelenül fennmaradt szobrok azonosítására felhasználni.

Az ábrázolásoknak többnyire ideologikus vagy propagandisztikus üzenete is volt. Augustus például a senatustól kitüntetésként kapott aranypajzsáról, a clupeus virtutisiól másolatokat készíttetett, s azt több városban is kiállíttatta, hogy a pajzs feliratán magasztalt erényeit, nevezetesen a vitézségét, virtusát, nagylelkűségét, clementiáját, igazságosságát, vagyis iustitiáját és a jámborságát, illetve kegyeletes- ségét, pietasát Rómá n kívül is tudatosítsa az emberekben. Enne k köszönhetően, ha az eredeti nem is, egy másolati példány fennmaradt a Gallia Narbonensisben fekvő Arelatéből (ma: Arles).
Az erős propaganda folytán mellesleg a szóban forgó erények sarkalatos császári erényekké, a későbbi császárokkal szembeni mércévé váltak. Trainaus beneventum i diadalíve, mely a Rómát Brundisiummal összekötő úton áll, a Róma felőli oldalán a császárt polgári teendői, a Brundisium felőlin pedig hadvezéri feladatai közepette mutatja be.

A Forum Traianin felállított híres oszlopa sem pusztán csak azért készült, hogy szemléltesse a dák háború eseményeit, hanem hogy az ábrázolások középpontjában álló fővezér dicsőségét is hirdesse. Azt, hogy a pénzérmék propagandisztikus célú ábrázolások és közlések hordozói is lehetnek, már Caesar felfedezte, szabályszerű tömegtájékoztatási eszközzé azonban Augustus tette őket. Ő és császár utódai az éremverést teljes egészében a propagandájuk szolgálatába állították. Érmek hirdették a császár minden tettét: katonai győzelmeit és békekötéseit, városalapításait, új építkezéseit; életének minden fontos családi eseményét: házasodását, gyermekei születését, felcseperedését, apja, anyja elhunytát és istenné válását, utazásait, szerencsés felgyógyulását; dicsőítették erényeit: virtusát, clementiáját, liberalitasát (bőkezűségét), iustitiáját, pietasát, reverentiáját, providentiáját, felesége s lánya prudentiáját (tisztaságát), csapatai hűségét és bátorságát; bemutatták szerencséjét és pártfogó isteneit.

Az előbbieket egy konkrét példán szemléltetve:

Nero 66-ban vert bronz sestertiusának előlapján a császár babérkoszorús feje látható a császár hivatalos nevének és titulusaina kköriratával:

IMP(ERATOR) NER O CLAVDIVS CAESAR AVG(VSTVS) GER(MANICVS) P(ONTIFEX ) M(AXIMUS) TR(IBVNICIA) P(OTESTATE) P(ATER) P(ATRIAE),

A hátoldalon Ianus isten bezárt kapujú temploma van, fölötte virágfüzér, ugyancsak körirattal, mely az előző oldal szövegének a folytatása:

PACEM P(OPVLI ) R(OMANI) TERRA MARIQ(VE ) PORTA IANVM CLVSIT S(ENATVS) C(ONSVLTO) , vagyis Imp(erator) Nero Claudius Caesar Aug(ustus) Germanicus, pontifex maximus, a tribunusi hatalom birtokosa, a haza atyja / szárazföldön és tengeren megteremtve a római nép békéjét, Ianus kapuját bezárta. A senatus rendeletére (ti. verték az érmét).

Annak következtében, hogy még a birodalom legtávolabbi szegletében is voltak az államnak fizetett tisztviselői és zsoldoskatonái, a pénz rajtuk keresztül mindenüvé eljutott, és a pozitív propaganda kifejtette hatását.