Kr. u. 101

- Traianus megindította első hadjáratát a dákok ellen. Átkelt a Dunán.
- Decebált legyőzték, fővárosát, Sarmizegetusát elfoglalták.



Kr. u. 101-107

- Traianus meghódítja Dacia-t



Kr. u. 102

- Rómába térve a császár diadalmenetet tartott. Fölvette a Dacicus, a dákok legyőzője melléknevet.



Kr. u. 105
- Elkezdődött a dákok elleni második hadjárat.



Kr. u. 106

- Decebál öngyilkossága és Sarmizegetusa elfoglalása után a harc bevégződött; Daciát majdnem teljes egészében elfoglalták.

- Elfoglalták Petrát is, a nabateus királyság fővárosát. Arabia néven új provinciát alakítottak ki.

- Pannónia kettéosztása



Kr. u. 109

- Kr. 109. június 24-én avatta fel Traianus római császár az Aqua Traianát, Róma tizedik vízvezetékét, mely a Bracciano-tó vizéből látta el a város nyugati felét ivó- és ipari vízzel.



Kr. u. 113

- A császár Keletre indult, hogy előkészítse a parthusok elleni támadást.



Kr. u. 114

- Elfoglalták Armeniát.



Kr. u. 115

- Elfoglalták Mezopotámiát (jelenleg Irak). Létrejött Assyria és Mesopotamia provincia. A birodalom története során a legnagyobb területi kiterjedést érte el.



Kr. u. 116

- Zsidó felkelés robbant ki Keleten, többek között Aegyptus, Cyprus, Syria és Judaea provinciákban.



Kr. u. 117

- Augusztus 8-án Traianus meghalt a ciliciai Selinusban. Porait a nevét viselő római oszlop tövénél helyezték el.

-Hadrianust, akit előzőleg Traianus adoptált - mint az elhunyt felesége, Plotina állította -, a syriai csapatok, ahol helytartó volt, császárrá kiáltották ki.

- Pénzügyi okokból lemondott Traianus hódításainak nagy részéről, azaz Mesopotamiáról, Assyriáról és Armeniáról; ez utóbbi Róma vazallus államává lett.

- Az év végén Hadrianus Daciában állomásozott, ahonnan kiűzte a roxolánokat és a jazigokat.



Kr. u. 117-138

- Hadrianus nagyarányú építkezései Karthágóban; vízvezeték, közfürdő (thermae) stb.



Kr. u. 118

- A császár elleni összeesküvés nyomára bukkantak. A senatus határozata értelmében az összeesküvés négy résztvevőjét halálra ítélték.



Kr. u. 122

- Britanniában a császár megkezdte a Hadrianus-fal építését, amely a provinciát az északról jövő támadások ellen volt hivatott védeni.



Kr. u. 123

- Hispaniai, majd mauretaniai tartózkodás után, ahol felkelést fojtott el, a császár Krétán és Kis-Ázsián át Syriába indult



Kr. u. 130

- Hadrianus meglátogatta Judaeát. Jeruzsálemet újjáépítették Aelia Capitolina néven, a császár családi neve ugyanis Aelius volt.



Kr. u. 132

- Judaeában nagy zsidó felkelés robbant ki a magát Messiásnak hirdető Bar Kochba vezetésével.



Kr. u. 134

- Bar Kochbát elfogták



Kr. u. 135

- Judaea a zsidó felkelés elfojtása után Syria Palestina néven római provinciává lett. A zsidóknak szigorúan megtiltották, hogy Judaeában megtelepedjenek.



Kr. u. 138

- Hadrianus adoptálta és uralkodótárssá tette Aurelius Antoninust

- Július 10-én a császár meghalt a Nápolyi-öböl partján fekvő Baiaeban

- Antoninus lett az új császár. A senatus a Pius, vagyis kegyes melléknévvel ruházta fel.



Kr. u. 142

- Britanniában felkelés tört ki, amelyet Lollius Urbicus elfojtott.

- Erődítményeket építettek a Hadrianus-faltól északra.



Kr. u. 146

- Marcus Aurelius címeket és jogköröket kapott, amelyek által a birodalom társuralkodója lett.



Kr. u. 159

- Megerősítették és meghosszabbították a Felső-Rajna és a Duna közötti határvonalat (a Limes Germanicust).



Kr. u. 161

- Március 7-én meghalt Antoninus Pius.

- Az új császár - és egyúttal filozófus - Marcus Aurelius azonnal társuralkodói rangra emelte adoptált testvérét, Lucius Aurelius Verust.

- Marcus Aurelius, aki a sztoikus filozófia híve volt - ezt meg is örökítette emlékiratában -, azonnal veszélyes külső eseményekkel szembesült. Britanniában és a Felső-Duna mentén az ellenséges törzsek betörése fenyegetett, a parthusok pedig megtámadták Armeniát, Cappadociát és Syriát.



Kr. u. 162

- Lucius Verus átvette a keleti haderő legfőbb parancsnokságát.



Kr. u. 163

- A római hadvezérek offenzívája a parthusok elleni háborúban győzelemmel végződött.



Kr. u. 165

- Békét kötöttek a parthusokkal. A rómaiak megkapták Mezopotámia nyugati részét.



Kr. u. 167

- A markomannok és a kvádok a mai Csehország területéről, valamint Pannonia Duna menti részeiről benyomultak a római provinciákba, egészen Észak-Itáliáig.



Kr. u. 168

- A császárok a Duna mentére indultak.



Kr. u. 169

- Verus Rómába való visszatérése közben meghalt.

- A barbárok újra támadtak. Ostrom alá vették Aquileiát.



Kr. u. 170

- A barbárok egészen Görögországig jutottak. Lerombolták Eleusist.

- Első keresztényüldözés a római Africában



Kr. u. 172

- Az afrikai maurusok megtámadták Hispaniát.



Kr. u. 173

- A császár offenzívába kezdett a markomannok és a kvádok ellen.

- Főhadiszállása a Bécs melletti Carnuntum volt.



Kr. u. 174

- Győzelmet arattak a jazigok és a szarmaták ellen.

- Előkészítették a Duna túlpartján új provinciák, Marcomannia és Sarmatia alapítását.



Kr. u. 176

- Athénban a császár négy katedrát alapított négy filozófiai iskola számára.

- Novemberben a germánok és a szarmaták fölötti győzelem alkalmából Rómában diadalmenetet tartott.

- Saját fiát, Commodust társuralkodói rangra emelte, szakítva a legméltóbb adoptálásának alapelvével.



Kr. u. 177

- A maurusok ismét Hispaniába törtek. Újra fellángoltak a harcok a Duna mentén.



Kr. u. 180

- Március 17-én Marcus Aurelius meghalt a vindobonai (ma Bécs) táborban.

- Commodus császár lemondott az apja által a Duna középső szakaszánál elfoglalt területekről, azaz Marcomannia és Sarmatia provinciákról, hogy minél előbb a fővárosba térhessen.

- Október 22-én diadalmenetben vonult be Rómába.



Kr. u. 170

- A barbárok egészen Görögországig jutottak. Lerombolták Eleusist.



Kr. u. 172

- Az afrikai maurusok megtámadták Hispaniát.



Kr. u. 173

- A császár offenzívába kezdett a markomannok és a kvádok ellen.

- Főhadiszállása a Bécs melletti Carnuntum volt.



Kr. u. 174

- Győzelmet arattak a jazigok és a szarmaták ellen.

- Előkészítették a Duna túlpartján új provinciák, Marcomannia és Sarmatia alapítását.



Kr. u. 176

- Athénban a császár négy katedrát alapított négy filozófiai iskola számára.
Novemberben a germánok és a szarmaták fölötti győzelem alkalmából Rómában diadalmenetet tartott.

- Saját fiát, Commodust társuralkodói rangra emelte, szakítva a legméltóbb adoptálásának alapelvével.



Kr. u. 177

- A maurusok ismét Hispaniába törtek. Újra fellángoltak a harcok a Duna mentén.



Kr. u. 180

- Március 17-én Marcus Aurelius meghalt a vindobonai (ma Bécs) táborban.

- Commodus császár lemondott az apja által a Duna középső szakaszánál elfoglalt területekről, azaz Marcomannia és Sarmatia provinciákról, hogy minél előbb a fővárosba térhessen.

- Október 22-én diadalmenetben vonult be Rómába.



Kr. u. 180-192

- Commodus tevékenysége Karthágó fejlesztésére; „Colonia Alexandria togata Commodiana



Kr. u. 182

- A császár elleni összeesküvést tártak fel, amelyben részes volt testvére, Lucilla is. Sok halálos ítéletet hajtottak végre; kivégezték Lucillát, s a császár feleségét, Crispinát is.



Kr. u. 184

- A rómaiak visszaverték Britanniában a Hadrianus-falat érő támadásokat; visszavonultak azonban az Antoninus-faltól.



Kr. u. 191

- Rómában tűzvész pusztított. A császár hivatalosan új nevet adott a városnak: Colonia Commodiana.



Kr. u. 192

- Újév éjszakáján, 192. december 31-ről 193. január 1-jére virradóra összeesküvők csoportja megölte a császárt; a merénylők között volt szobainasa, Eclectus és ágyastársa, Matia is.



Kr. u. 193

- Január 1-jén, közvetlenül Commodus meggyilkolása után császárrá kiáltották ki a város addigi praefectusát, Pertinaxot. A senatus a választást helybenhagyta. Pertinax a praetorianusok kezétől halt meg nem egészen három hónapnyi uralkodás után, március 28-án.
Ugyanaznap Didius Julianus senator megvette a császári címet a praetorianusoktól, fejenként 25 ezer sestertiust ígérve nekik.

- Az események hírére a provinciákban a hadseregek császárrá kiáltották ki saját vezéreiket: a syriai Pescennius Nigert, illetve a Duna menti Septimius Severust.

- Június 1-jén, amikor Septimius Severus hadseregével már Közép-Itáliában járt, a mindenkitől elhagyott Didius Julianust egy katona megölte.

- Június elején Septimius Severus császár Rómán kívüli táborában feloszlatta a praetorianusok cohorsait, helyükre a legiók egységeiből katonákat állított.

- A városba való győzelmes bevonulás után Pertinaxot istenné nyilvánította. Ugy érezte, megbosszulta a meggyilkolt császárt.

- Július elején Keletre indult, ahol Pescennius Niger hadserege megszállta Byzantiumot.

- Clodius Albinus, Britannia helytartója Septimius Severustól caesari címet, azaz ifjabb társuralkodói rangot kapott.



Kr. u. 194

- Septimius Severus és vezérei Kis-Ázsia területén több csatában is legyőzték Pescennius Nigert. Niger Antiochiában esett el, ahonnan a parthusokhoz akart menekülni.

- Syriát két provinciára osztották.



Kr. u. 196

- Septimius Severus egyik vezére elfoglalta Byzantiumot; lerombolták a város falait. Eközben a galliai és hispaniai legiók Clodius Albinust ismerték el császárnak, aki székhelyét Lugdunumban alakította ki. Ezért Septimius Severus félbeszakította a keleti hadjáratot.



Kr. u. 197

- A Lugdunum melletti csatában Septimius Severus teljes győzelmet aratott. Clodius Albinus öngyilkos lett. Párthíveinek elkobzott vagyona képezte a császár magánkincstárának alapját.
Britanniát két provinciára osztották.

- Septimius Severus ismét Keletre indult.



Kr. u. 198

- A parthusok elleni harcokban a császár jelentős területeket foglalt el, többek között Szeleukiát, Babilont és Ktésziphónt.

- Septimius Severus idősebb fia, Caracalla augustus, azaz társuralkodó lett, a fiatalabbik pedig caesar.



Kr. u. 199

- Mint a parthusok legyőzője a császár felvette a Parthicus Maximus címet.