logo

XVIII Maius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Kr. e. VIII. század

- A Tiberis-folyó menti dombok települései Róma néven egyesülnek.

- Települések a Capitolium-, Esquilinus-, Quirinalis- és a Viminalis-dombon.

A Septimontium területéhez hozzájárult a Caelius mons, a Viminalis collis, és a Quirinalis collis. A város területéhez a pomeriumon belül még hozzátartozott a Capitolinus mons kettős magaslata is, az Arx és a Capitolium, melyek azonban nem voltak beosztva egyik regióba sem. A négy regio neve: 1) regio Suburana, 2) regio Esquilina, 3) regio Collina, 4) regio Palatina.
A város területe e regiók közt a következőképpen volt felosztva: az elsőhöz tartozott a Caelius mons, Ceroliensis és Subura (vagy Sucusa) nevű részeivel együtt, a másodikhoz az Oppius és a Cispius, a harmadikhoz a két collis, a Viminalis és a Quirinalis, a negyedikhez a Palatinus, a Cermalus és a Velia.



Kr. e. 753

- Róma alapítása

Róma alapításának éve a legenda szerint

Az irodalmi hagyomány: A város alapítását a korai római történetírók különböző időpontokra tették. Fabius Pictor szerint Kr. e. 747-ben, Cincius Alimentus szerint Kr. e. 728-ban alapították Rómát. Az Kr. e. 753. április 21-ei dátumot az Kr. e. 1. századi tudós, M. Terentius Varro állapította meg, s ez vált hagyománnyá. Ezt az évszámot, nem mint az alapítás, hanem mint az urbanizációs folyamat kezdetét a modern kutatás is elfogadja, hiszen a római királyság fennállásáról árulkodó első régészeti leletek ebből az időszakból származnak.

A régészeti források szerint az Alba Longából érkezett latinok először a Palatinus-hegy két emelkedésén, a Palatiumon és a Cermaluson telepedtek meg, majd benépesítették a többi magaslatot is. Az ásatásokon feltárt kunyhómaradványok, vízgyűjtő medencék és a tárgyi emlékek alapján valószínűsítik, hogy itt jött létre az ősi város magja, a Roma Quadrata.

A Viminalis dombon vegyes népesség, a Quirinalis dombon a szabinok települtek le. Először az Esquilinius és a Caelius domb latin falvai léptek egymással szövetségre, majd hozzájuk csatlakoztak a Viminalis, Quirinalis domb falvai is. A Palatinus lakóival való egyesülésükkel lényegében befejeződött Róma várossá szerveződése. Az Aventinus domb (a plebejusok lakóhelye) akkor még nem tartozott az Urbshoz, a Capitolinusnak pedig szakrális szerepe volt.

A szabin nők elrablásának mondája tulajdonképpen ezeknek a szerződéskötéseknek az emlékét őrzi. Mind a szabinok, mind a latinok exogám nemzetségben éltek, tehát a férfiak más nemzetségből választottak feleséget. A hagyomány szerinti lányrablással fűszerezett házasság a két nemzetség közötti szálakat erősítette.