logo

XXIV Junius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Kr. e. V. század

Kr.e. 498–493

- A latin háborúk végén Róma elismeri a latin városok autonómiáját.

- A Regillus-tavi győzelemmel záródó latin háború (i. e. 498–i. e. 493) végén Róma elismerte a latin városok autonómiáját, és belépett az ariciai szövetségbe, ami eredetileg ellene jött létre etruszk ösztönzésre. A szövetségnek kb. az i. e. 5. század közepére sikerült megfékeznie az aequusok és volscusok támadásait. Ezeket a háborúkat a római hagyomány számos legendával tarkította. Az aequus-volscus háborúkhoz kapcsolódik többek között Coriolanus és Cincinnatus mondája, Porsenna clusiumi etruszk király Róma elleni hadjáratához pedig Mucius Scaevola, Horatius Cocles és Cloelia máig ismert története.



Kr.e. 494

- Kivonulás a Szent-hegyre (Mons Sacer: az Aventinus), a néptribunusi intézmény létrehozása. A plebejus hadsereg megszervezése.

- Az első secessio első ismert forrása fél évezreddel későbbi, Titus Livius Ab urbe condita című munkája. Mondaszerű elemekben bővelkedik, hiszen innen származik Agrippa Menenius Lanatus tanmeséjének története is, aminek hatása – Livius szerint – a plebeiusok és patriciusok megegyezése volt.
I. e. 494-ben a plebs az adósságokkal kapcsolatos igen szigorú rendelkezések (Appius Claudius Sabinus Inregillensis nevéhez kapcsolva) elől a Szent Hegyre (Mons Sacre) menekült, és azzal fenyegetőzött, hogy új helyen új várost alapítanak, a patriciusok pedig éljenek magukban Rómában. Csatlakozott a kivonuláshoz a hadsereg is.
Végül megegyezés született, miszerint új magistratust, a néptribunusi tisztséget hozták létre, ami a törvényhozás túlkapásai ellen szolgált. A néptribunusnak ugyan nem volt joga törvényjavaslat benyújtására, de bármelyik patriciusi magistratum (consul, praetor, vagy akár a senatus) javaslatának tárgyalását megakadályozhatta, ha véleménye szerint az a nép érdekeivel ellentétes volt. E secessio emléke a Concordia temploma (concordia = egyetértés), az ekkor elfogadott törvények a Leges Valeria Horatiae címet viselik.



Kr.e. 493

- Aventinuson hármas szentély alapítása

- Az aedilis plebisek első megválasztása

- Spurius Cassius consul megköti a foedus Cassianum-ot Róma és a latinok közt



Kr.e. 479

- A Fabius nemzetség majdnem teljes pusztulása Cremeránál a veiibeliek ellen.



Kr.e. 451–449

- A decemvírek bizottságot alakítanak a tizenkét táblás törvény létrehozására.

- Róma törvénykezése a szokásjog és a senatus által hozott rendeletek mentén zajlott. A törvényhozás általában ad hoc módon zajlott, és a szokásjogok bonyolultsága miatt kiszámíthatatlan volt. I. e. 449-ben a nép ismét kivonult a városból, hogy a senatust rákényszerítse a tizenkét táblás törvények elfogadására. E törvények jelentősége az írásos jellegben keresendő, ami korlátozta a szubjektív jogértelmezések lehetőségét. Ugyanakkor e törvények még megtiltották a házasságot a plebs és a nemesség között.

A XII táblás törvények megszövegezése (i. e. 451/450 körül) nagy előrelépést jelentett a plebejusok polgárjogi harcában. 10 kiválasztott férfiú (decemviri legibus scribundis) gyűjtötte össze és foglalta írásba az addig csak a szokásjog által szentesített törvényeket. A törvényeket tartalmazó bronztáblákat a forumon függesztették ki. Tartalmuk:

1–2. perrendtartás;
3. adósjogi eljárás;
4. házasságjog;
5. örökösödés, gyámság;
6–7. birtokjog, adásvétel;
8. vagyoni károk (lopás, rablás), kártérítések;
9. törvénykezés, joghatóság;
10. városrendészet, temetkezés;
11. a hivatalos naptár;
12. zálogjog, rabszolgák okozta károk.



Kr.e. 458

- Cincinnatus dictator



Kr.e. 451-450

- A XII táblás törvény, törvények írásba foglalása. Az írásba foglalt törvények, nem tettek különbséget patrícius és plebejus között.

- decemviri és a XII táblás törvények (leges Duodecim Tabularum)

- 450 második decemviri elkészülnek a XII táblás törvények



Kr.e. 447

- A quaestura hagyományos kezdete.

- évenként 4–4 quaestort választanak



Kr.e. 445

- lex Canuleia (patriciusok és plebeiusok közötti házasság engedélyezése)



Kr.e. 444.

- tribuni militares consulari potestate (367-ig többször)



Kr. e 443

- Censori intézmény Rómában (Censorokat választanak a census elvégzésére)

- Két patricius censort választanak a census elkészítésére

- Külön hivatalt állítottak fel a rómaiak a lakosság lélekszámának nyilvántartására. Ennek a hivatalnak a főtisztviselőit nevezték „cenzoroknak”, ami a szó eredeti értelmében számlálókat jelent



Kr.e. 406–396

- Utolsó háború Veii ellen, a rómaiak elfoglalják és lerombolják a várost. Lehetséges az északi terjeszkedés. Megindul a gallok, samnisok népvándorlása.
Ahogy a latin szövetség egyre sikeresebben biztosítja területeit és szorítja defenzívába az aequusokat és volscusokat az 5. század második felében, Rómának arra is lesz ereje, hogy északi szomszédjára, legnagyobb riválisára, Veiire összpontosítson. 426-ban elfoglalja Fidenaet, Veiinek a Tiberis bal partján lévő erődjét, majd a hagyomány szerint tízéves küzdelemben, 406-tól 396-ig megsemmisíti magát Veiit is.