Kr.e. 91

- M. Livius Drusus néptribunus javaslatai: lex frumentaria, lovagok felvétele a senatusba, a bíróságok újjászervezése, polgárjog a szövetségeseknek a javaslatokat elutasítják, Drusust megölik

- Italiai szövetséges háború Róma ellen (88-ig): mészárlás

- Asculumban, az italicus törzsek államszövetséget hoznak létre, központja Corfinium, amelynek nevét Italiára változtatják, a szövetséget 2 consul. 12 praetor és 500 tagú senatus irányítja

- Livius Drusus felújította a földosztást, a szövetségeseket egyenjogúsítani akarta

- Livius Drusus meggyilkolása, a szövetséges háború kitörése a Római polgárjogért. Róma kezdetben nem engedett, de később megadta a szövetségeseknek a polgárjogot.



Kr.e. 90

- lex Iulia: Iulius Caesar consul javaslatára megadja a polgárjogot azoknak a szövetségeseknek, akik kitartottak Róma mellett a szövetséges háborúban

- Római polgárjog kiterjesztése egész Itáliára



Kr.e. 91-88

- Szövetséges háború. A szövetséges Itáliai népek háborúja a Római polgárjogért



Kr.e. 89-85

- Első mithridatési háború

- Pompeius Strabo és Sulla győzelmei a szövetséges háborúban

- A lex Plautia Papiria a Pótól délre lakó szövetségesek számára biztosít polgárjogot, ha 60 napon belül leteszik a fegyvert

- A lex Pompeia Gallia Cisalpina lakóira is kiterjeszti a latin polgárjogot



Kr.e. 88-78

- Néppárt és optimaták harcai



Kr.e. 88

- P. Sulpicius Rufus néptribunus: az új polgárokat mind a 35 tribus között osztják el, Marius kapja meg (Sulla helyett) a Mithridatés elleni háború parancsnokságát Sulla bevonul Rómába,

- leges Corneliae

- Mithridatés lerohanja Kis-Ázsiát, római polgárok legyilkolása



Kr.e. 87

- Cinna uralma Rómában (84-ig)

- leges Corneliae Sulla elhagyja Italiát és Mithridatés ellen háborúzik (83-ig)



Kr.e. 86

- Marius halála

- Sulla elfoglalja Athént, chaeroneai és orchomenusi csata



Kr.e. 85

- Dardanosi béke (Rómában nem ratifikálják),

- Sulla Ephesosban újjászervezi Asia provinciát



Kr.e. 84

- Cinnát meggyilkolják



Kr.e. 83

- Sulla Italiában, újból fellángol a polgárháború leég a capitoliumi Iuppiter templom
Sertorius praetor Hispaniába menekül

- Második mithridatési háború: L. Murena hadjárata Mithridatés ellen (82-ig)



Kr.e. 82-79

- Sulla diktátori hatalma Rómában



Kr.e. 82

- tavasz Sulla győzelme Sacriportusnál, a samnisok legyilkolása Pompeius visszafoglalja Szicíliát Sulla számára

- nov. 1. Sulla győzelme a Porta Collinánál, proscriptio dec. lex Valeria de imperio: Sulla L. Valerius Flaccus javaslata alapján dictator legibus scribundis et rei publicae constituendae



Kr.e. 81

- Cicero első nyilvános fellépése

- leges Corneliae: lovagok felvétele a senatusba, a tribunicia potestas megnyirbálása, provinciák kormányzásának egységesítése stb.

- Pompeius visszafoglalja Africát



Kr.e. 79

- Sulla lemond hatalmáról



Kr. e. 78-75

- P. Servilius Vatia isaurriai hadjárata a kalózok ellen



Kr.e. 78

- Sulla halála

- M. Aemilius Lepidus puccskísérlete



Kr.e. 77

- Pompeius és Catulus leverik Lepidus felkelését (senatus consultum ultimum)

- Sertorius és M. Perperna hatalmának csúcspontja Hispaniában

- Pompeius háborúja Sertorius ellen (72-ig)



Kr.e. 73-71

- Spartacus rabszolgaháborúja (71-ig)

- C. Verres Szicília helytartója (71-ig)



Kr.e. 74-64

- Lucullus majd Pompeius háborút vezet Mithridates ellen



Kr.e. 72

- Sertorius meggyilkolása,

- M. Perpernát Pompeius halálra ítélik

- A consulok veresége Spartacustól,

- M. Licinius Crassus a Spartacus elleni hadjárat parancsnoka



Kr.e. 71

- Crassus legyőzi Spartacus seregét, Spartacus halála



Kr.e. 70

- Crassus és Pompeius consulsága

- A consulok, részlegesen megváltoztatják a sullai államberendezkedést: lex Pompeia Licinia visszaadja a néptribunusok hatalmát az esküdtbíróságokban a senatorok, lovagok és tribuni aerarii vesznek részt



Kr. e. 69

- Az utolsó köztársaság kori népszámlálást i. e. 69-ben tartották. Ekkor 910 000 teljes jogú római polgárt (civis Romanus) vettek jegyzékbe

- Mithridatés leghűbb szövetségesei, a kalózok, Athénodóros vezetésével ismételten végigdúlják a szigetet és a várost, templomait kifosztották, lakóit elhurcolták. Triarius, Lucullus kevéssel utóbb odaérkező legatusa már csak az üszkös romokat veheti körül fallal.



Kr. e. 69-67

- Q. Caecilius Metellus Krétai hadjárata a kalózok ellen



Kr.e. 67

- lex Gabinia: Pompeius rendkívüli felhatalmazása a kalózok ellen

- Pompeius legyőzi a kalózokat.

- Aulus Gabinius néptribunus törvényjavaslatot nyújtott be, hogy Pompeius rendkívüli felhatalmazásokat kapjon a földközi-tengeri kalózok elleni harcra

- Mithridatés legyőzi a rómaiakat Zelánál



Kr.e. 66

- lex Manilia: Pompeius rendkívüli felhatalmazással vezeti a Mithridatés és Tigranés elleni háborút

- Pompeius megegyezik a parthusokkal és legyőzi Mithridatést

- A kijelölt consulok megvesztegetés miatt nem vehetik át hivatalukat (P. Cornelius Sulla. P. Autronius Paetus)



Kr.e. 65

- Pompeius kaukázusi hadjárata

- Quintus Horatius Flaccus született Venusiában, Kr. e. 65. dec. 8.



Kr.e. 64

- Caius Cilnius Maecenas született i. e. 64



Kr.e. 64-63

- A római uralom Szíriában és Júdeában

- Pompeius létrehozza Bithynia és Pontus provinciát valamint Syria provinciát




Kr. e 63

- Cicero consulsága

- Iulius Caesar pontifex maximus

- Pompeius elfoglalja Jeruzsálemet

- Cicero consul felszámolja L. Sergius Catilina felkelését (senatus consultum ultimum)



Kr. e 62

- Catilina elesik Pistoriánál

- Caesar praetor



Kr. e. 61

- Iulius Caesar hadjárata Nyugat-Hispaniában Pompeius triumphusa



Kr. e. 60

- Az első triumvirátus. Minden bizonnyal Caesar kezdeményezésére három politikus titkos megállapodást kötött - ő, Pompeius és Crassus. Szándékuk egymás kölcsönös támogatása volt, hogy saját céljaikat elérjék. Caesarnak jó kapcsolatai voltak a néppárt, a köznép tetszését kereső párt soraiban, ám szeretett volna Kr. e. 59-re consuli tisztséget, majd helytartóságot a provinciákban; Pompeiust hadvezéri dicsőség övezte, és a veteránok támogatását élvezte, ő a rendelkezéseinek jóváhagyását kívánta, és földet a katonáknak; Crassus hatalmas vagyonnal rendelkezett, és ugyancsak saját érdekeinek támogatását akarta elérni.



Kr. e. 59

- Gaius Julius Caesar consul

Gaius Julius Caesar consul földtörvényt fogadtatott el, amely figyelembe vette a föld nélküliek és a katonák kívánságait. Megerősítette Pompeius rendelkezéseit a keleti területeken, és kedvezményeket adott az asiai adószedőknek (akik Crassus érdekcsoportját képezték). Hatalmas pénzek árán elérte Ptolemaiosz Aulétesz (latinosan Ptolemaios Auletes) egyiptomi uralkodásának megerősítését. Törvényt hoztak a provinciákban folyó túlkapások ellen.

- C. Iulius Caesar. M. Calpurnius Bibulus lex Iulia agraria, lex Iulia de repetundis
P. Clodius Pulcher patriciusból plebeiussá minősítteti át magát,hogy pályázhasson a néptribunusi tisztségre



K. e. 58

- Caesar átvette Gallia Cisalpina, Gallia Transalpina és Illyricum helytartóságát. (Caesar Gallia proconsulja) Szétverte a helvéteket, akik a mai Svájc területéről indulva kerestek új hazát, és visszaűzte őket. Legyőzte a germánokat, akik Ariovistus vezetésével átkeltek a Rajnán, mellesleg néhány egymással összetűzésben élő gall törzs hívására, és már területeket foglaltak el a folyó nyugati partján. Így Caesar néhány évszázadra visszavetette a germánok nyugatra irányuló invázióját.



K. e. 57

- Caesar hadjárata a belgák és a nerviusok ellen Cicero visszatérése Rómába

- Gabonaválság Rómában: Pompeius cura annonae öt évre



Kr. e. 56

- Caesar, Pompeius és Crassus találkozót tartott áprilisban az észak-etruriai Luccában. Megújították egyezségüket, vagyis az első triumvirátust. Caesar helytartóságát mindkét Galliában és Illyricumban öt évre meghosszabbították.



Kr. e. 55

- Pompeius és Crassus volt a két consul. Az előbbi öt évre elnyerte Hispania helytartóságát, a második ugyanennyi időre Syriáét.

- Caesar legyőzte az uszipet és a tenkter germán törzseket, amelyek átkeltek a Rajna alsó szakaszán. Erődemonstráció céljából első római vezérként átvezette seregét a Rajna fahídján, amely valahol a mai Koblenz és Bonn között állt. Elsőként kelt át a britanniai partokra is.



Kr. e. 54

- Caesar másodszor kelt át Britanniába; átlépte a Temzét is. Elfojtotta az észak-galliai felkelést. Crassus Syriában nagy hadjáratot készített elő a parthusok ellen.



Kr. e. 53

- Crassus hadjárata a Parthusok ellen

- Június 9-én Crassus súlyos vereséget szenvedett az észak-mezopotámiai Carrhae alatt, s fiával együtt elesett. Crassus levágott fejét a parthus király udvarába vitték, ahol egy görög tragédia előadásában kellékként használták.

- Clodius és Milo utcai harcai Rómában elmaradnak a consul választások

- Crassus veresége a parthusoktól, és halála Carrhae-nál

- Gall szövetség Vercingetorix vezetésével



Kr. e. 52

- Pompeiust egyedül választották consullá, s csak az év végén bízták a hivatalt Quintus Cecilius Metellusra, akinek lányát Pompeius feleségül vette. Ez utóbbi törvényt fogadtatott el a választásokon tapasztalható túlkapások és az erőszak alkalmazása ellen, és arról, hogy aki Rómában hivatalra törekszik, köteles személyesen jelentkezni. Caesar és Pompeius viszonya fokozatosan megromlott.

- Caesar elfojtotta a Vercingetorix vezetésével Galliában indított nagy felkelést; ostromzár alá vette Alesiában, és kiéheztetéssel megadásra kényszerítette.



Kr. e. 51

- Caesar meghódítja Galliát. A birodalom határa a Rajna

- Cicero Cilicia helytartója



Kr. e. 50

- Kiéleződött a konfliktus egyfelől Caesar, másfelől Pompeius és a senatus között. Nem engedélyezték, hogy Caesar távollétében jelöltesse magát consul-nak a következő évre. Elvettek tőle két legiót, hogy Syriába irányítsák; ezeket Capuában tartották vissza. Caesar, ravennai tartózkodása alatt, toborzást folytatott a legiókba.



Kr. e. 49

- A polgárháború kitörése

- Január elején a senatus azt követelte Caesartól, hogy küldje haza hadseregét, és tegye le helytartói hivatalát. Marcus Antonius és Quintus Cassius Longinus néptribunusok, Caesar hívei elmenekültek Rómából. Január 7-én a senatus Pompeiusra és a két consulra bízta az állam védelmét.

Január közepén Caesar egy legio élén átkelt a Rubicon folyón Ari-minum közelében, azaz a saját provinciája és a tulajdonképpeni Itália közötti közigazgatási határon. „A kocka el van vetve" (Alea iacta est) - bár a kijelentés vélhetően görögül hangzott el. Elkezdődött a második polgárháború.
A senatorok többsége, Pompeius és a consulok, nem lévén hadseregük Itáliában, Brundisiumon keresztül Görögországba menekültek. Caesar nem tudta elvágni útjukat, bár elfoglalta Itália adriai partjait. Bevette Corfinium városát, de szabadon bocsátotta a foglyokat, köztük két, vele szemben ellenséges senatort is. Ezt a gesztust számos esetben megismételte ebben a háborúban, hogy eloszlassa azok félelmét, akik új proscriptiók lehetőségétől rettegtek.
Rövid római tartózkodása során összehívta az ott maradt senatoro-kat, és birtokba vette az államkincstárat, majd szárazföldi úton Hispaniába indult. Massilia (a mai Marseille) bezárta előtte a kapuit. Ilerdánál legyőzte Pompeius seregét, amelyet helyettesei irányítottak, köztük Marcus Terentius Varro. Visszaúton, Massilia ostrom alá vételekor megtudta, hogy Marcus Aemilius Lepidus praetor javaslatára dictator-rá nevezték ki. Amikor Rómába érkezett, törvényt fogadtatott el az adósságok visszafizetésének könnyítésére vonatkozóan, valamint visszatérési jogot a száműzötteknek és utódaiknak. Tizenegy nap után lemondott a dictatori hatalomról, és Brundisiumba indult, hogy átkeljen az Adrián.



Kr. e. 48

- Caesar Pharszalosznál legyőzi Pompeiust, ezzel átveszi a hatalmat és egyeduralmat hoz létre, örökös dictatorrá választatja magát.

- Caesar az év elején Brundisiumból indulva az epiruszi Durazzóba érkezett, ahol néhány hónapon át előkészítő csatákat vívott Pompeius seregei ellen. Ezután Thessaliába (görögösen Thesszáliába) indult, ahol augusztus 9-én, Pharsalusnál legyőzte Pompeius számbeli fölényben lévő hadseregét. A senatoroknak megengedte, hogy visszatérjenek Rómába, a katonákat pedig besorozta a legiókba.
A menekülő Pompeiust áruló módon meggyilkolták Pelusium (görögösen Peluszion) mellett, Egyiptom partjainál a fiatal király, XIII. Ptolemaiosz parancsára, aki száműzött testvére, Kleopátra ellen harcolt.
Pompeiust üldözve Caesar Alexandriába érkezett; itt vitték elébe a legyilkolt fejét. Kleopátrának sikerült bejutnia a királyi palotába, és találkozott Caesarral. A kísérlet, hogy bátyjával összebékítsék, sikertelen volt. Caesar és Kleopátra a palotában ostromzár alatt volt, körülvéve Ptolemaiosz hadseregétől és az alexandriai néptől - ez év őszétől tartott az ún. alexandriai háború.

- Rómában a pharsalusi győzelem hírére Caesart dictatorrá nevezték ki egy egész évre.



Kr. e. 47

- Az alexandriai háború márciusig tartott. Felmentő sereggel érkezett Pergamónból Mithridates; a hadtest vezérkarában jelen volt Antipater is, Nagy Heródes atyja. XIII. Ptolemaiosz elesett a csatában. Caesar Kleopátrát Egyiptom királynőjévé tette; a királynő férjhez ment saját öccséhez. A római hadvezér és a királynő megtekintette Egyiptomot; ez késő tavaszig tartott. Már Caesar távozása után Kleopátra fiút szült, XV. Pto-lemaioszt, akit közönségesen Caesarionnak hívtak.

- Syrián át Caesar eljutott Kis-Ázsiába, ahol Zelánál legyőzte Pharnacest.



Kr. e. 46-44

- Caesar dictator. Számos törvénnyel reformálja a közéletet



Kr. e. 46

- Caesar Afrikába tartott; itt Thapsus mellett legyőzte a senatushoz hű hadsereget. Ennek vezérei közül Labienus átjutott Hispaniába, Cato pedig öngyilkos lett Uticában (innen későbbi ragadványneve, az Uticensis), s az öngyilkosságot választotta Quintus Cecilius Metellus és Juba király is. Caesar a helytartóságot Sallustiusra bízta.

- Numidia római provincia Africa Nova néven Caesar a helytartóságot Sallustiusra bízta.



Kr. e. 45

- Ez volt a megreformált (julianus) naptár első éve.

- Caesar egymaga lett, immár negyedszer, consul, egyúttal dictator lévén. Consulokat csak az év végén választottak.

- A Mundánál folyó csatában Caesar legyőzte Labienust és Pompeius fiait. Labienus és Gnaeus Pompeius elesett, Sextus megmenekült. Caesar októberben tartott győzelmi bevonulást.



Kr. e. 44

A consulok: Caesar és Marcus Antonius.

- Az év elején Caesar örökös dictator lett. Életfogytig lett censor is. A hivatalnokoknak esküvel kellett elismerniük jogi aktusainak érvényét, s minden senatornak ugyancsak eskü alatt ígérnie, hogy személyét megvédelmezik.

- Kleopátra fiával együtt Rómába érkezett. Pletykák terjedtek, hogy Caesar feleségül akarja venni, és új fővárost alapítani Keleten. A nyílt egyeduralom és az állítólagos tervek több senatort, köztük Caesarhoz eladdig közelieket, vagy olyanokat, akiknek ő megkegyelmezett, arra hajtott, hogy összeesküvést szőjenek ellene.
Március 15-én (március idusán) Caesart az összeesküvők csoportja a senatus üléstermében, Pompeius oszlopa előtt leszúrta. A merénylők között főszerepet játszott Gaius Cassius Longinus, Marcus Junius Brutus és Decimus Brutus.
Március 20-án a Forumon, Caesar temetése alatt Marcus Antonius felolvasta a végrendeletet. Ebben nagy könnyítések szerepeltek a nép és a veteránok javára, legfőbb örököséül pedig Caesar nőtestvérének unokáját, Gaius Ovtaviust nevezte meg, aki ekkor alig tizenkilenc éves volt. Az örökséget átvéve a fiú saját nevét Gaius Julius Caesarra változtatta, de valódi származására tekintettel a történelembe Octavianus ragadványnévvel került be - ő a későbbi Augustus császár.
Marcus Antonius álláspontja, valamint a nép és a veteránok hangulata arra kényszerítette Caesar gyilkosait, hogy elhagyják Rómát. Marcus Brutus és Cassius keletre utazott, ahol át kívánták venni a helytartóságot; Decimus Brutus pedig Gallia Cisalpinába igyekezett, hogy ott foglalja el ugyanezt a hivatalt.
A fiatal Octavianus Caesar örököseként és saját bőkezűségének köszönhetően megszerezte a nép és a veteránok támogatását, a senatorok pedig, köztük Cicero is, benne látták az Antonius befolyásával szembeni ellensúlyt. Ez utóbbi elhatározta, hogy elfoglalja Gallia Cisalpinát, mint úgymond saját provinciáját. Ostrom alá vette Mutina (ma Modena) városát, ahol Decimus Brutus tartózkodott.

- Colonia Iulia Carthago alapítása Caesar tervei értelmében



Kr. e. 43

- A második Triumviratus: Antonius, Lepidus Octavianus

- A consulok: Aulus Hirtius (aki kiegészítette Caesar írását a Gall háborúkról) és Gaius Pansa.
A két consul Octavianusszal közösen legyőzte Marcus Antoniust, aki Gallia Transalpinába menekült. Április 21-én azonban Hirtius elesett a mutinai csatában, két nappal később pedig meghalt Pansa, aki az előzőleg Forum Gallorum mellett vívott csatában sebesült meg.
Marcus Aemilius Lepidus, Gallia Narbonensis helytartója Antoniust támogatta. Mindketten átkeltek az Alpokon. Bononia (ma Bologna) alatt útjukat állta Octavianus. A katonák mindkét oldalról érkező erős nyomására a három vezér egyezségre jutott. Novemberben ezt megerősítette a római népgyűlés, a Triumviri Rei Publicae constituendae - Hármak bizottsága a köztársaság dolgainak intézésére - nevű intézményként. Kezükben volt minden hatalom.
A keleti provinciákban Marcus Brutus és Cassius hadsereget szervezett a triumvirek ellen.

- Jan. 2. Octavianus imperium propraetorét kap

- lex Pedia Caesar gyilkosainak megbüntetéséről

- Ápr. 21.csata Mutinánál: Hirtius és Pansa consulok halála a fogságba esett D. Brutust kivégezteti Antonius

- Aug. 19. Octavianus consul suffectus

- Nov. 27. Lex Titia: a triumvirátus megalapítása (M. Antonius, M. Aemilius Lepidus, C. Octavianus tresviri)



Kr. e. 42

- Októberben a macedoniai Philippi melletti harcmezőn Brutust és Cassiust legyőzték a triumvirek; a két vesztes öngyilkosságba menekült.
Antonius Keleten maradt, hogy rendbe hozza az ottani provinciák és Rómától függő országok helyzetét, valamint hogy pénzt gyűjtsön. Octavianus visszatért Itáliába, hogy letelepítse a veteránokat.

- Caesar divus-szá nyilvánítása



Kr. e. 41

- Marcus Antonius Ciliciában találkozott Kleopátrával. Syriába és Egyiptomba utaztak.
Octavianus a veteránok számára földeket sajátított ki Itáliában, ami óriási felháborodást keltett. Ellentáborának élén Lucius Antonius és Fulvia, azaz Marcus Antonius testvére és felesége állt. Új polgárháború robbant ki, amelyet perusiainak neveznek, központja ugyanis Perusia (a mai Perugia) városa lett. Octavianus barátja és hadvezére, Marcus Vipsanius Agrippa vette ostrom alá a helységet.

- Horatius birtokát elveszik



Kr. e. 40

- A kiéheztetett Perusia megadta magát; Lucius Antonius szabadon távozott, Fulvia Görögországba ment, ahol hamarosan meghalt. Octavianus ellenfelei Keleten, Marcus Antonius védelmében kerestek menedéket, vagy Szicíliában, Sextus Pompeiusnál, aki elfoglalta Szardíniát és Korzikát, ellenőrzése alatt tartva a hajóforgalmat és az élelemszállítást.
Marcus Antonius a parthusoktól fenyegető támadás ellenére Görögországba utazott, megállapodott Sextus Pompeiusszal, és Itália elleni támadást készített elő.
Octavianus barátjának, Maecenasnak, valamint Antonius barátjának, Gnaeus Asinius Pollio consulnak a közvetítésével Brundisiumban létrejött a két triumvir találkozója. Itt új befolyási övezeteket állapítottak meg: a Nyugat Octavianusé, a Kelet Antoniusé (a válaszvonal az illyricumi Scodra, a mai albániai Shkodra városon át húzódott), Afrika Lepidusé, Itália pedig közös felségterület.



Kr. e. 39

- Asinius Pollio diadalmenete

- Asinius Pollio könyvtárának megnyitása



Kr. e. 38

- A Sextus Pompeius elleni háborúban - Pompeius tisztjének, Menodorusnak árulása révén - Octavianus megszerezte Szardíniát. Flottája azonban vereséget szenvedett a Cumae (ma Cuma) melletti csatában, majd a szicíliai partraszállási kísérlet közben a hajóhadat szétszórta a mai Messinai-szorosban kitört tengeri vihar.

- Marcus Antonius átvette Syriában a parthusok elleni hadjárat irányítását.

- Octavianus feleségül vette Liviát, miután elválasztotta férjétől, Tiberius Claudius Nerótól, akitől már gyermeke is született, Tiberius. Három hónappal az esküvő után született a második fiú, Drusus.

- Octavianus házassága Liviával

- Horatius megismerkedik Maecenasszal



Kr. e. 36

- Sextus Pompeius flottáját a Mylae és a Naulochos melletti csatákban szétverte Agrippa. A hadsereg többi része megadta magát, Pompeius pedig Kis-Ázsiába menekült.
Lepidus Szicíliában együttműködött Octavianusszal, akinek sikerült Lepidus hadait saját oldalára csábítania. Lepidust kizárták a triumvirátusból, ám megengedték, hogy a főpapi hivatalt megtartsa.

- Antonius behatolt Armeniába, de a téli visszavonulás idején csapatai a hegyekben hatalmas veszteségeket szenvedtek. Feleségül vette Kleopátrát, némely keleti területeket átadván neki, ami Rómában hatalmas felháborodást váltott ki.



Kr. e. 35-33

- Octavianus Illyriai hadjárata, Sisca székhellyel megalakul Pannónia tartomány



Kr. e. 35-14

- Karthágó újjáépítése Augustus elgondolásai alapján



Kr. e. 34

- Antonius elfoglalta Armeniát, elfogta királyát, és római módon győzelmi bevonulást tartott Alexandriában. Kleopátrát és gyermekeit keleti országokkal ajándékozta meg. Caesarion Kleopátra mellett társuralkodó lett.



Kr. e. 33

- Horatius birtokot kap Maecenastól



Kr. e. 32

- Az Antonius és Octavianus közti vita nyílt konfliktussá fajult. A két consul és a senatorok egy része elhagyta Rómát, Keletre tartván, ahol Ephesusban Antonius tartózkodott Kleopátrával. Onnan indult hadseregével együtt Görögországba. Octavianus közzétette Antonius Vesta-szüzeknél letétbe helyezett végrendeletét, amelynek tartalma kompromittáló volt. Egyiptomnak hadat üzentek. Itália és a keleti provinciák ünnepélyesen felesküdtek a harcra.



Kr. e. 31

- Az actiumi csata - Octavianus flottája Agrippa irányításával szeptember 2-án szétszórta Antonius és Kleopátra hajóit az actiumi csatában, az Ambrakiai (Artai)-öbölben. A királynő és Antonius elmenekült, szárazföldi erőik megadták magukat.

- Octavianus szembekerül Antoniusszal. A döntő csatára ekkor kerül sor, Actiumnál, Egyiptom ellen. Agrippa győzelmet arat Kleopátra felett.



Kr. e. 30

- Octavianus meghódítja és a birodalomhoz csatolja Egyiptomot

- A polgárháború befejezése

- Octavianus szeptember 2-án szinte ellenállás nélkül vonult be Alexandriába. Antonius, majd Kleopátra is öngyilkosságot követett el. Caesariont menekülés közben megölték. Ez jelentette a polgárháborúk végét.

- Octavianus ténylegesen a teljes római állam egyeduralkodója lett.



Kr. e. 29

- Nagyobb római telepes csoport érkezése: Karthágó újjáalapítása



Kr. e. 28

- Octavianus elnyerte a princeps senatus címet.

- A palatinusi könyvtár alapítása

- Az Apollo-templom felépült, és 28. október 9-én ünnepélyesen felavatták. A templom egy hatalmas görög és római irodalmi könyvtárnak is helyet adott. Horatius a felavatás alkalmára ünnepélyes ódát írt (c. I 31), ebben szerényen tisztes öregkort, alkotó képességének megőrzését kérte Apollótól, aki ebben a vonatkozásban valóban „kompetens” volt (uo. 16-20)



Kr. e. 27

- Octavianust a Senatus princepsi méltósággal, Augustus címmel ruházza fel.

- A tartományokat szétosztják a Senatus és a princeps között

- A Fiscus alapítása

- Januárban Octavianus letette a triumvir tisztséget. Kihirdette a respublika teljes visszaállítását. Kijelentette, hogy visszavonul a közélettől. Ezek a gesztusok és deklarációk váltották ki azt, hogy a senatus és a nép tüntetően és hangsúlyosan könyörgött: ne hagyja el a köztársaságot. Ezeket a tüntetéseket titokban Octavianus emberei szervezték, aki természetesen nem maradhatott érzéketlen honfitársai hívására. Visszakozott hát - kimutatván, mennyire nehezére esik ezt megtennie.

- Octavianus határozatlan időre megtartotta hát az imperium proconsulare címet, tehát a hatalmat azon provinciák fölött, ahol legiók állomásoztak. Az örvendező senatus felruházta az Augustus címmel.

- Az első Actiumi játékokat 27-ben tartották. Az eseményekről többek között Suetonius számolt be: „... azért, hogy az actiumi diadal emlékezete az utókor előtt is minél dicsőbb legyen, felépíttette Actium mellett Nikopolist (= a győzelem városát), és ott ötévenkénti (mai számítás szerint négyévenkénti) versenyjátékokat alapított.



Kr. e. 26

- Cornelius Gallus öngyilkossága

- Augustus meghívja Horatiust magántitkárnak

- Messalla Corvinus diadalmenete i. e. 26



Kr. e. 25

- A kis-ázsiai Galatia királya, Amyntas végrendelete értelmében római provinciává vált.

- Marcellus és Julia esküvője



Kr. e. 23

- Augustus életfogytig elnyerte a néptribunusi hatalmat. Megkapta a hivatallal járó összes előjogot, többiek között az sérthetetlenséget. A római népfelség reprezentánsa lett; a császár megsértését a nép megsértésének tekintették.

- Murena-féle összeesküvés Augustus ellen

- Megjelenik Horatius lírai verseinek első három könyve

- Murena kivégzése



Kr. e. 24

- Aelius Gallus arábiai expedíciója



Kr. e. 20

- A parthusokkal kötött egyezség szerint a Kis-Ázsiában tartózkodó Augustus visszaszerezte a Crassus és Antonius hadjárataiban elveszített sasos legio jelvényeket; megállapodtak a foglyok szabadon bocsátásában is.



Kr. e. 19

- Vergilius 51 éves korában meghal

- Tibullus 36 éves korában meghal



Kr.e. 17

- Ludi saeculares Augustus (ünnepi játékok Rómában, mely ünnepeket az évszázad lefolyásakor a Quindecemviri felügyelete alatt a nép és az állam jólétének hirdetésére tartottak)

- Augustus megkapja az élethosszig tartó korlátlan főhatalmat



Kr. e. 16

- A Keleti-Alpok, Noricum elfoglalása; ezek túlnyomórészt a mai Ausztria területét jelentették.



Kr. e. 15

- Tiberius és Drusus meghódította az Alpoktól északra fekvő területeket a Felső-Dunáig, amelyet Raetiának neveztek.

- Propertius 35 éves korában meghal



Kr. e. 14

- Colonia lulia Concordia Carthago felavatása

- Megjelenik Horatius leveleinek második könyve



Kr. e. 13

- Az Ara Pacis Augustae felavatása



Kr. e. 12

- Lepidus halálával Augustus pontifex maximus lett.

- Drusus a Rajna és a Weser folyók közötti területeket hódította meg.

- Marcus Vipsanius Agrippa halála

- Megjelenik Horatius lírai verseinek negyedik könyve



Kr.e. 12-9.

- Pannónia meghódítása



Kr. e. 9

- Drusus az Elbáig jutott. Szeptemberben a visszaúton szerencsétlenül esett le a lováról, és meghalt. Holttestét Moguntiacumtól Rómáig gyászmenetben vitték.



Kr. e. 8

- Tiberius győzelmet aratott Germaniában.

- Maecenas halála

- Horatius halála november 27.



Kr.u. 6-9

- Lázadás Pannóniában. Octavianus véres harcokban törte meg a pannon törzsek ellenállását, s a határt a Duna vonalára helyezte.



Kr. e. 6

- Tiberius az Augustusszal támadt félreértések következtében visszahúzódott Rodosz szigetére.



Kr. e. 2

- A senatus Augustust a pater patriae, a haza atyja címmel ruházta fel. Augustus lányát, Juliát erkölcstelen életmódja és összeesküvésben való részvétele miatt Pandateria szigetére száműzték. Bűntársa, a triumvir Marcus Antonius fia, Julius Antonius halállal lakolt.