logo

XXIX Novembris AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Nero kinevezi Vespasianust a zsidó háború fővezérévé .

Midőn Nero értesült a sorozatos judaeai szerencsétlenségekről, természetesen megdöbbent, és elfogta a félelem; de látszatra megőrizte fölényét, és felháborodásában kijelentette, hogy a történtek nem annyira az ellenség bátorságának, mint inkább a vezérek mulasztásainak következményei. Azzal áltatta magát, hogy uralkodóhoz méltatlan keseregni a vereségeken és bármiféle szerencsétlenségben csüggedést mutatni, de nyugtalansága elárulta, hogy gondok emésztik.
Miközben tehát fontolgatta, hogy kire bízza a forrongó Keletet, aki majd megfenyegeti a zsidókat elpártolásukért, és megnyugtatja a szomszéd népeket, amelyeket szintén megmételyezett a lázadás szelleme, megállapította, hogy csak Vespasianus tud megbirkózni ezzel a feladattal, és csak ő alkalmas arra, hogy vállalja ilyen nagyjelentőségű háború fővezérségét. Hiszen olyan ember volt, aki fiatal kora óta hadiszolgálatban nőtt fel és őszült meg; ő hódította vissza régebben Nyugatot, amelyet a germánok felkavartak, ő hódította meg fegyverrel az addig ismeretlen Britanniát, és ezzel Nero atyjának, Claudiusnak olyan diadalt szerzett, amelyért annak idején a kisujját sem kellett megmozgatnia.

De nemcsak ezért tartotta Nero különösen alkalmasnak erre a feladatra; mellette szólt meglett kora, gazdag haditapasztalata, továbbá fiai, akik mintegy kezesei az ő hűségének, és tehetséges segítőtársai lehetnek apjuk bölcs hadvezetésének; s talán az is, hogy az Isten már így végzett a birodalomról; tehát kinevezte őt a syriai haderők főparancsnokának, miután előbb, mintegy serkentésül, de mindenesetre kényszerűségből, mindenféle módon kedveskedett neki, s barátságos bánásmóddal igyekezett megnyerni magának. Vespasianus tehát Achaiából, ahol Nero társaságában tartózkodott, elküldte fiát, Titust Alexandriába, hogy hozza magával onnan az 5. és 10. légiót, maga pedig átkelt a Helléspontoson, és szárazföldi úton megérkezett Syriába, ahol összevonta a római haderőket és a szomszédos királyok nagyszámú segédcsapatait.


Flavius Josephus
A zsidó háború
(V. kiadás)
Görögből fordította:
Révay József az irodalomtudomány doktora