Jeruzsálemtől 15 km-re délre, Betlehemtől 5 km-re délkeletre fekszik azaz egyharmad részben mesterségesen emelt domb, amelynek tetején Heródes haditechnikailag is rendkívül modern erődöt épített. A hegy alatt 100 méterrel épült a 15 hektár kiterjedésű Alsó-Héródion, amelyben a lakóházak és adminisztratív épületek mellett egy hatalmas medence, oszlopcsarnokok és egy palota található, valamint egy 350 m hosszú és 25 m széles mesterséges plató, amelynek eredeti funkciója egyelőre nem ismert. A város és az erőd építését Josephus részletesen bemutatja A zsidók történetében:


„Ez az erőd körülbelül hatvanstadionnyira volt Jeruzsálemtől, és már a természet is mintha erődítménynek jelölte volna ki. Közvetlen közelében ugyanis volt egy közepes domb, amely hirtelen úgy magasba szökkent, mintha emberkéz formálta volna ki, és az alakja női mellhez hasonlított. Ezt a dombot beépítette kerek bástyatornyokkal és megnehezítette a hozzájutást, amennyiben kétszáz kockakőből meredek lépcsőt építtetett, amely a várba fölvezetett.
A tornyok belsejében pompás királyi termek voltak, amelyek biztonságot is nyújtottak és a szemet is gyönyörködtették; a domb tövében pedig lakásokat építtetett, amelyek pompás látványt nyújtottak, egyebek mellett a vízvezeték miatt is; mert ezen a helyen nem volt víz, hanem nagy költséggel messziről kellett idevezetni. Körös-körül a síkságot is benépesítette házakkal, úgy, hogy az egész együtt olyan volt, mint valami nagy város, és fölötte a domb úgy emelkedett, mint a fellegvár".


Az építkezés valószínűleg Kr. e. 23-20 között zajlott és 15-ben már bizonyosan befejeződött, mivel Heródes büszkén mutatta meg barátjának, Agrippának, amikor az látogatást tett országában. Az erőd fontosságát mutatja, hogy Kr. e. 4-ben a jerikói palotájában elhunyt Heródes meghagyta, hogy itt temessék el. Mauzóleumának helyét 2007-ben Ehud Netzer izraeli régész találta meg.
A Héródiont Kr. u. 66-ban a felkelők vették birtokukba, és csakúgy mint Maszadán, itt is átalakításokat végeztek: az ebédlőt (triclinium) zsinagógává formálták át, amelynek közelében mikveket építettek. (Heródes szarkofágját „természetesen" ízzé-porrá zúzták.)

Jeruzsálem elfoglalása után „Lucilius Bassust, azzal a hadsereggel, amelyet Vettulenus Cerealistól vett át, helytartónak küldték Júdeába. Héródeion várát helyőrségével együtt megadásra kényszerítette". Nem tudjuk, mi lehetett a vár átadásának oka, de lehetséges, hogy a rómaiak egyszerűen elvágták annak vízellátását.
A római foglalás után mintegy hatvan évig semmi nem történik itt, az erőd pusztulásnak indul. Az itt elszállásolt római helyőrség vakolatra karcolt graffitijei a 60-es években még olvashatók voltak."

A Bar Kochba-felkelés résztvevői Kr. u. 132-ben elfoglalják, és kiterjedt alagútrendszert ásnak a hegy gyomrában. Egy fennmaradt papirusz szerint egyik pénzverdéjüket is itt rendezték be.