logo

VIII Februarius AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

Népgyűlések a principatus időszakában.

A népgyűlés már a köztársasági kor végére alkalmatlanná vált arra, hogy a populus Romanus legfőbb akaratnyilvánító szerve legyen. A magistratusok megválasztása, a törvényalkotás során játszott szerepe és a bírói hatáskörei is megszűntek a principatus időszakában. Főként a comitia curiata jogkörei üresedtek ki, hisz ezek már a köztársaság korában is csak névleg léteztek.
A plebeius népgyűlés (concilium plebis) is elvesztette értelmét, miután a plebeiusok a római állam részévé váltak. Ennek következtében csak a comitia centuriata és a tributa működött még a principatus hajnalán. Elvileg továbbra is a népgyűlés hatáskörébe tartozott a köztársasági magistratusok választása. Ezt a jogot azonban már Augustus illuzórikussá tette azzal, hogy magának tartotta fenn a jelöltállítás jogát (nominatio), sőt azt a lehetőséget is, hogy adott tisztségekre egyes jelölteket mások kizárásával kötelezően „ajánlhasson” (ius commendationis).
A jelölést, amelyben a császári akarat megtestesült, a plebs változtatás nélkül szavazta meg. Később e látszatszavazás is elmaradt, mivel a császár által kinevezett tisztségviselők beiktatását az összegyűlt nép közfelkiáltással (acclamatio) jóváhagyta, illetve tudomásul vette. Végül már a consulok és praetorok is közvetlenül nyerték a császártól kinevezésüket.

Hasonló a sorsa a népgyűlés törvényhozási tevékenységének. Már a köztársaság végén elvesztette bírói jogköreit a népgyűlés, helyét átadva az állandóan ülésező bíróságoknak (quaestiones perpetuae). így a népgyűlés bírói jogkörei is megszűntek a principatus korában.



Forrás: Részletek Jakab Éva és Pókecz Kovács Attila Egyetemes államtörténet I. c. munkájából .