logo

XXVII Maius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A város üzemeltetéséért felelős curatorok.

Róma városának működtetéséért felelős tisztviselők egy jelentős csoportja nem praefectusként, hanem curatorként látta el feladatát. Ezek közül a legfontosabbak: a két közmunkáért felelős (curator aedium sacrarum és a curator operum locorumque publicorum), a vízellátásért felelős (curator aquarum), valamint a Tiberis folyó és Róma csatornahálózata felügyeletével és karbantartásával megbízott (curator alvei Tiberis et riparum) tisztviselők voltak.
Ezek a hivatalok a princeps auctoritasa alatt működtek, aki létrehozta ezeket, vezetőiket ő nevezte ki, hatalmának egy részét rájuk átruházva. A hivatalnokokat a fiscus fizette, így a császárok bármikor átalakíthatták a szervezet működését. Kezdetben a város üzemeltetését végző hivatalok vezetői testületek voltak, majd a principatus fejlődése során általában egyszemélyi vezetésűvé alakultak át.

Az itt bemutatásra kerülő három hivatal (a középítkezésekért, a vízellátásért és a Tiberis karbantartásáért felelősek, egymással is együttműködtek, de főként a praefectus urbival. Az áttekinthető struktúra az igényeknek megfelelően a princeps által könnyen módosítható volt, így eredményesen járulhatott hozzá a birodalom fővárosának működtetéséhez. Róma polgárai, azonban a főváros által nyújtott magasa szinten szervezett közigazgatás működése érdekében jelentős adókat voltak kénytelenek megfizetni. Ezt részben a rabszolgák felszabadítása és a hagyatékokat terhelő adókból fizették.
Caligula új adókat vezetett be (vectigalia) számos árura és szinte valamennyi személyre (publicanusok, centuriók, hordárok, prostituáltak) még a peres eljárásokra is. Halála után ezeket a népharag miatt megszüntették, kivéve a fogyasztási cikkeket terhelőket. Vespasianus ugyanis bevezette az ansarium elnevezésű adót a római városkapukat átlépő olyan árukra, amelyeket a piacon kívántak értékesíteni (a személyes használatra szánt áruk adómentesek maradtak).

A nem amphorákban szállított áruk után foriculareiumot kellett megfizetni. Ezt a két új adót a pomerium átlépésekor kellett leróni, ami jelentősen megemelte az eladásra szánt áruk árát. A leghíresebb Vespasianus által szedett adó a vectigal urinae volt, amit a ruhatisztítók fullones) által tevékenységük ellátásához szükséges és a járókelőktől összegyűjtött vizelet után kellett megfizetni.


Forrás: Pókecz Kovács Attila - A principatus közjoga (Kr. e. 27 - Kr. u. 284) .