logo

XXVII Maius MMXXII AD

facebook-csoport


Új Facebook közösségi csoportunkba szeretettel várunk mindenkit! Ötletek, beszélgetések, tanácsok minden ami Ókori Róma!


Facebook csoport

A praefectus vigilum .

Kifejezetten városi feladatok megoldására jött létre a praefectus vigilum tisztség Kr. e. 6-ban. Miután Róma városának épületei nagyrészt fából épültek, a tűzesetek gyakoriak voltak, amit az állami rabszolgák (familia publica) feladata volt megfékezni. Augustus hűséges hívének, Agrippának a temetését Kr. e. 7-ben volt kénytelen elhalasztani egy nagy tűzeset miatt. Ezért a következő évben létrehozta a tűzesetek megelőzésére felállított éjjeli őrséget.
A cohors vigilium - amelynek számát nem ismerjük pontosan Claudius idejében (a későbbiekben számuk 7 lett) - élén a lovagi származású praefectus vigilium állt, akinek fő feladata az éjjeli rend biztosítása volt, így a nappali közrendért felelős praefectus urbit váltotta, akivel szoros együttműködésben látta el feladatát.
A cohors vigilumban szolgálatot teljesítők általában felszabadítottak voltak, az egyes cohorsok élén tribunusok álltak. Még Tiberius idejében, 24-ben született az a törvény (lex Visella de libertinis), amelynek alapján az éjszakai őrségben hat éven keresztül szolgálatot teljesítő latinus Iunianus jogállásúak megkapták a római polgárjogot. A praefectus vigilum tisztség a lovagrendi hivatali karrierben nagyon előkelő helyen szerepelt, gyakran a praefectus praetorioi kinevezés előtt viselt hivatal volt.

A 2. századtól kezdődően a római kerületek a vici az ő felügyelete alá került. Ennek következtében Domitianus idején egy centagenarius osztályba tartozó procurator helyettest is kineveztek mellé (subpraefectus vigilum). Az első subpraefectus vigilum neve azonban csak a 113-ban kinevezett C. Maesius Tertius révén, Traianus idejéből maradt fenn.
A 3. századra a hét éjjeli őrség létszámát cohortesenként 1000 főre emelte Septimius Severus. A cohorsok - élükön a tribunusukkal - mindegyike alá két-két római kerület felügyelete tartozott, a híres jogtudós Paulus műve szerint. A praefectus vigilum a 3. századtól vir eminentissimus címet is viselte.

A praefectus vigilum fő feladata a tűzvészek elleni küzdelem volt, melynek ellátását a parancsnoksága alá beosztott hét cohortes szolgálta. Tevékenysége során szorosan együttműködött a vízellátásért felelős tisztviselővel (curator aquarum), illetve ellenőrizte azt is, hogy a rómaiak rendelkeznek-e a tűz tovaterjedését megakadályozó alapvető eszközökkel. A köztereken és a fürdőkben az éjszaka során rendvédelmi feladatokat is ellátott, így igazságszolgáltatási jogköre is folyamatosan nőtt a korai császárság időszakában. Elnökölt az éjszakai lopások ügyében eljáró bíróságon, valamint a tűzesetet szándékosan vagy hanyagságból okozók elleni eljárásoknál is bíráskodott.
A büntetőjogi hatásköreit a Digesta felsorolja. Ezek közé tartozott a tűzokozás, a betöréses lopás, a zsebtolvajlás, a rablás és az orgazdák. A tűzokozók ellen adott hatáskör tekintetében különbség volt a szándékosan gyújtogatók és a gondatlanul tűzesetet okozók között. Csupán a hanyagsággal okozott vádlottak tartoztak a praefectus vigilum joghatósága alá, mivel a szándékos gyújtogatás már súlyosabb esetnek minősült, ezért, mint atrox bűncselekmény Septimius Severus és Caracalla 203-205 között kiadott rescriptuma értelmében már a praefectus urbi joghatósága alá tartozott.

A hatáskörök megosztására azért is történt, mivel a szándékos gyújtogatás halálbüntetést is maga után vonhatott, míg a gondatlan (negligentia) tűzesetek szankciója megvesszőzés, vagy megkorbácsolás volt. Mivel a praefectus vigilum nem rendelkezett a halálbüntetés kiszabásának jogával (ius gladii), ezért a szándékos gyújtogatás a praefectus urbihoz került elbírálásra.

Külön hatáskörrel rendelkezett a közfürdők ruhatárosai (capsiarii) által elkövetett bűncselekmények tekintetében is, amit főként közrend védelme indokolt. Az ő és a kisebb bűncselekmények körébe tartozó éjszakai tolvajok (fures nocturni) megítélése kapcsán Ulpianus egyik szövege pontosítja a praefectus vigilum bírói feladatkörét. Így leszögezi, hogy a nyomozás után velük szemben extraordinaria cognitiós eljárás keretében kell eljárni, de csak akkor, ha a kiszabható büntetés éjszakai tolvajoknál vagy közfürdőkben ténykedő tolvajok (fures balnearii) nem súlyosabb, mint bizonyos idejű kényszermunka.
Ha a tolvajok, betörők, vagy egyéb elkövetők fegyverrel védekeztek volna, de senkit sem sebesítettek meg, akkor bányamunkára is ítélhetők, ha honestioresek, akkor száműzetéssel (relegatio) volt sújtható.

Az éjszakai lopások a fürdőkben elkövetett lopások mellett a praefectus vigilum a rabszolgák szökése esetén is hatáskörrel rendelkezett. Mindenki, aki szökött rabszolgával találkozott át kellett adnia a városi, vagy az állami hivatalnokoknak, akik Itáliában a praefectus vigilumnak, illetve a tartományi helytartóknak adták tovább. Ezt követően a szökött rabszolgát a praefectus vigilum adta vissza urának. Marcus Aurelius híres jogtudósa, Q. Cervidius Scaevola is betölti majd a későbbiekben ezt a tisztséget. Sőt az öt remekjogász egyike Herennius Modestinus is praefectus vigilumként koronázta meg karrierjét Maximinus Thrax (235-238) uralkodása idején.

Az idők során speciális katonai feladatokat is ellátott, bár katonai kiképzést nem kaptak a praefectus vigilum cohorsaiban szolgálók. Ennek oka a hét cohors által megjelenített katonai erő nagyságában keresendő, illetve ezek az alakulatok a praefectus vigilum személyén keresztül közvetlenül a princepstől függtek.

Így megállapítható, hogy a praefectus vigilum feladatai részben katonai (rendvédelmi), részben jogi jellegűek voltak.


Forrás: Pókecz Kovács Attila - A principatus közjoga (Kr. e. 27 - Kr. u. 284) .